A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Nagy László, BME Geotechnikai Tsz: Geotechnikai tapasztalatok a 2006 évi tiszai árvíznél
3 2. táblázat. A megsuvadt töltés alakjára (töltés magasság, rézsűhajlások, korona szélesség, padka méretei) vonatkozó adatok A 2006 évi árvíznél tapasztalt suvadások azért voltak veszélyesek, mert korábban nem látott sebességű függőleges elmozdulások voltak mérhetők. Kétségtelen, hogy a legveszélyesebb ebből a szempontból is a Hármas-Körös jobb parton a Csongrád-Nagyréten a 0+500 szelvény környékén kialakult első suvadás volt. A függőleges elmozdulás értéke elérte a 2 cm/5 perc értéket (megfelel 24 cm/órának Azért ezt az értéket írom, mert a helyszínen 5 percenként volt leolvasás.). Az alakváltozás sebessége, az elmozdulások nagysága és a kialakult másodlagos hatások szükségessé tették korábban nem ajánlott és nem használt árvízvédelmi módszerek alkalmazását is (Nagy 2007b). A 2006 évi árvíznél kialakult 12 suvadással kapcsolatban több közös megállapítás is kiemelhető: • A gátak túlterheltek voltak mind a 12 suvadásnál, vagyis a vízállás meghaladta a tervezési vízszintet, a mértékadó árvízszint számított értékét. • A gát szelvényhiányos volt mind a 12 esetben. A töltés nem rendelkezett az előírt minimális töltés méretek minden paraméterével (rendszerint a mentett oldali rézsűhajlás nem érte el az előírt 1:3 értéket). • A gátak magasság hiányosak (A töltés magasság nem érte el a Mértékadó Árvízszint + 1 méteres magasságot) voltak 11 suvadásnál. • A környezetéhez képest a legmagasabb volt a töltés mind a 12 suvadásnál, tehát valamilyen terepmélyedés volt. Ezek közül 5 esetben holtág keresztezés volt a suvadás szelvényében. • A mentett oldalon a töltés lábánál a lefolyástalan vizenyős területen víz tározódott mind a 12 suvadásnál. • Mind a 12 töltéskárosodásnál agyagok alkották a töltés altalaját a suvadással figyelembe vehető mélységig. • Kötött talaj alkotta a töltést ugyancsak mind a 12 esetben (többnyire felszín közelből keresztszállítással épültek a töltések). • Nem építési hiba okozta a károsodást 10 esetben (Nem építési hiba alatt értem azt, hogy amikor a töltés épült tudatában voltak-e annak, hogy az alkalmazott építőanyag, módszer vagy eljárás milyen későbbi állékonysági problémához vezet. Például nedves agyagnak a töltésbe építése milyen repedések kialakulásához vezet, amin keresztül elinduló szivárgások milyen árvízi jelenségeket okozhatnak?).
