A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Lovas Attila, Felkai István, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. évi Körös-zugi árvízvédekezés szervezési kérdései
A 2006. TAVASZI KÖRÖS-ZUGI ÁRVÍZVÉDEKEZÉS SZERVEZÉSI KÉRDÉSEI LOVAS ATTILA, FELKAI ISTVÁN KÖTIKÖVIZIG Az már sokak előtt ismert, hogy a Tisza középső és alsó szakaszán, beleértve a visszaduzzasztással érintett Hármas-Körösi szakaszokat is, 2006 tavaszán rendkívüli magasságú árvíz vonult le. A Tisza középső szakaszán 1999 óta immár harmadszor. A védekezés sikeres volt. E rövid mondat mögött hatalmas munka áll, aminek szervezési és végrehajtási oldala is példaértékű volt. Nincs két egyforma árvíz, mindnek megvan a maga jellegzetessége. A 2006. évi árvíznek a rézsűcsúszások. Hogy a rövid idő alatt nagyszámú, igen veszélyes jelenség ellen sikerrel lehessen felvenni a harcot, a munkát, elsősorban a szervezési munkát, már jóval korábban kellett elkezdeni. Április elején az előrejelzések a Közép-Tiszán még a ’99 évihez hasonló szituációk kialakulását mutatták, ugyan a vízszint ebben az esetben is a mértékadó (MÁSZ) szint felett alakult volna ki, új legnagyobb víz (LNV) kialakulására akkor még nem kellett számítani. Az időelőny több mint két hét volt. A követendő eljárás így a következő volt: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Védelmi Törzsének április 4-i ülésén a szakasz-védelemvezetők megkapták az utasítást a felkészülési tervek aktualizálására (III. fok; III.fok+50 cm; +100 cm; MÁSZ; LNV; MÁSZ+100 cm szintekre előre elkészített részletes felkészülési tervek állnak rendelkezésre) az előrejelzések alapján meghatározott felkészülési szintekre. Azzal a védelemvezetés tisztában volt, hogy a legnagyobb előrejelzési bizonytalanság a Körös-torkolat környékén van a rendszerben, ezért ott a felkészülési szintet is ennek alapján emelt szinten határoztuk meg. A másnap elrendelt előre tervezhető munkák egy hét alatt - a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére - határidőre elkészültek összesen közel 79 km hosszon. Az ideiglenes művek az elvárás szerint továbbfejleszthető, magasítható módon épültek ki. A munkákhoz a védelmi anyagokat igénylés alapján, központilag közvetlenül a védelemvezetés alá rendelt Műszaki Biztonsági Szolgálaton (MBSZ) keresztül biztosítottuk a szállítással együtt, beleértve a zsákokat, homokot, kavicsot, fóliát. A munkavégzést a védelmi szakaszok önállóan szervezték az előre kiadott (és titkosan kezelt) maximált árak és irányelvek alapján. A központi ügyelethez akkor kellett fordulniuk, ha saját erőforrásaik kimerültek. A szakasz-védelemvezetőktől ilyen magas szinten elvárt szakmai kompetencia, kreativitás, szervezési képesség, helyismeret felhívja arra a figyelmet, hogy a védelmi szervezet kialakítása milyen alapos megfontolást kíván. A kreativitás, önálló döntési képesség elvárása azért fontos, mert - ugyan a jelenlegi kommunikációs lehetőségeink ismeretében nehezen elképzelhető az elszigetelődés - egy hatékony védelmi szervezetnek minden körülmények között képesnek kell lennie a megfelelő válasz megtalálására. A sikeres védekezésnek a helyzetfelismerő képesség és a gyorsaság is fontos eleme. A Körös-zugban eddig a pontig nem volt szükség előre tervezhető védekezési beavatkozásra. Ebben az is közrejátszott, hogy a 2000. évi árhullám után ebben a térségben több 10 km hosszon az akkor kiépített ideiglenes művek (elsősorban megtámasztások) a helyszínen maradtak, illetve állandósításra kerültek. A védelemvezetés a helyzet ismeretében a saját osztag készenlétbe helyezése után kérte második, idegen osztag, valamint töltésvizsgáló szakcsoport kivezénylését, valamint - 1 -
