A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Kozák Péter, ATIKÖVIZIG: Árvízvédelmi tapasztalatok a szegedi belterületi védekezés során

4.3.2. Szerkezeti problémák, kivitelezési hibák:

Általánosságban megemlíthető, hogy a parapetfal szerkezeti csomópontjai hibásan épültek, a fedpallók és a kéregpanel vasalásánál betonfedés gyakran nincs, ugyanakkor az építéskori ágyazati kötések hanyagul készültek, de az újonnan visszahelyezett fedpallók ágyazása sem volt megfelelő. A vasbeton szögtámfalként épített védmű vízzárás tekintetében is rosszul vizsgázott. A fal teljes hosszán szerkezeti és kontúrszivárgások, csorgások fordultak elő. Az átjutott vízmennyiség csökkentésére olykor két-háromszintű (esetileg 7 szintű) homokzsák szegélyezésű ellennyomó medencesor kiépítése vált szükségessé. Az átfolyt vízmennyiség eláztatta a Felső-Tiszapart útburkolat alépítményét, így a további károk megelőzése érdekében, a forgalmat teljes hosszon le kellett zárni. A helyreállítási munkák során megállapítást nyert, hogy az intenzív szivárgások okai egyrészt a helytelenül, a szügtámfalon átvezetetett ágyazati rétegek, másrészt a szögtámfal alapjául szolgáló rossz állapotú téglatámfal.

Védekezés során sok gondot a falszerkezeten keresztül átáramló folyóvíz okozott. Itt okozatként szerkezeti és folytonossági hibák és kontúrszivárgások együttes előfordulását kell érteni.

Építéskori zsaluzataként és egyben látszó felületeként, a szegedi házgyár által készített kavicsolt felületű kéregpanel szolgált. Ezek a panelek sok esetben az építéstechnológia nem megfelelő alkalmazása (nem megfelelő zsaluleválasztó, kontaktfelület olajossága, porossága, betonozás előtt nem kellő nedvesítése, stb) következtében utólagosan elváltak a szerkezeti betonfaltól, a bejutó csapadékvíz, nedvesség, hő és fagyhatásnak következtében. Így az esztétikai felületi egység megóvása karbantartási gondokat okoz.

A parapetfal vízoldali felületét 1:1 rézsűhajlású kőburkolatú töltés védi. Ennek felső, parapetfalhoz csatlakozó éle helytelen kialakítású, itt legalább 80-100 cm szélességű padkában való végződés volna ajánlatos.

4.3.3. A partfalat keresztező üzemelő és felhagyott közművek:

Több esetben okozott veszélyhelyzetet a parapetfal építése során több, akkor meglévő üzemelő, vagy már akkor kiiktatott, de el nem zárt, vagy az óta felhagyott, de el nem zárt közművezetéken a mentett oldalra átáramló, váratlanul feltörő víz.

4.4. Javaslat a szegedi árvízvédelmi fal teljes rekonstrukciójára

A 4.3. pontban részletezett értékelés alapján megállapítható, hogy a parapetfal sem árvízvédelmi, sem statikai szempontból nem alkalmas az attól elvárt funkciók betöltésére. A partfal rekonstrukcióját nem lehet halogatni. A tervezés során az alábbi igényeket kell kielégíteni:

Tervezési szempontok:

• A város védelmének biztonsága megköveteli egy megfelelő magasságú és altalaj átszivárgást meggátló védvonal kiépítését.

• A tervezendő védmű kizárólag árvíz idején képezzen akár csak optikai elhatárolást is a Tisza folyó és parti sáv használata, forgalma között.

• Árvíz időszakában az érkező uszadékok, akár nagyobb úszó tárgyak ellen megfelelő mechanikai biztonságot szolgáltasson.

• Az új védmű kiépítésével párhuzamosan kerüljenek megszüntetésre a jelenlegi épületek és meglévő parapetfal közötti sávban az ismeretlen, nem üzemelő 13