A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Bakonyi Péter, dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht., Tóth Sándor, H-EURAqua Kft.: Az intergrált árvízkockázati elemzés és az árvízkezelési módszerek fejlesztése a FLOODsite kutatási projektben

magasabb vízszintek kialakulásával járt volna, s a vízállások a Tisza Szolnokig tartó szakaszán, mintegy 30-40 cm-rel meghaladták volna az 1998. novemberében bekövetkezett értékeket.

5. ábra. Az 1999-es árhullám vásárosnaményi vízállás idősora - 7.b szcenárió (Gauzer et al. 2007)

7. szcenárió -Az 1999. évi árvíz alatt a ténylegesnél több csapadék hullik a Tisza tokaji vízgyüjtő területén - egy nem túl jelentős mennyiségű, a vízgyűjtőnek csak kisebb hányadát érintő, március első felében hulló csapadék számottevő mértékben emelte volna a tetőző vízszinteket (5. ábra).

8. szcenárió - Az 1998. évi árhullám elő'tti intenzív csapadéktevékenység kiterjed a Körösök és/vagy a Maros vízgyűjtő területére is - amennyiben a két mellékfolyó árhulláma a felső-tiszaival egyidőben hulló csapadékból származna, akkor csak a Maros árhulláma befolyásolná számottevően a Körös-torkolat alatti hidrológiai helyzetet. Amennyiben azonban e két vízgyűjtőn a csapadékhullás a felső-tiszai árhullám tokaji tetőzése utáni napokban történne, az Szegednél az eddigi maximális vízszinthez hasonló vízállások kialakulását eredményezné (6. ábra).

6. ábra. Az 1998-as árhullám szegedi vízállás idősora - 8.d. szcenárió (Gauzer et al. 2007)

A szcenárió vizsgálatok az alábbi fő következtetésekre vezettek:

1. Az 1970-es és az 1998-as árhullám kialakulásához elegendő volt a Tisza Tiszabecs feletti vízgyűjtő területének csupán egy részén kialakult igen intenzív csapadéktevékenység. A két árhullám elemzése rámutatott az árvizeket kiváltani képes nagycsapadékokat megelőző időszak csapadékviszonyainak a jelentőségére, amelyek egyrészt a nagyobb talajtelítettségen, másrészt a magasabb kezdeti mederteltségeken keresztül jelentősen hozzájárultak a szélsőségesen magas vízszintek kialakulásához.

2. Az 1999. évi árhullám kialakulásában a vízgyűjtőkön a hóban tárolt víz mennyiségének a korábbiakban feltételezettnél is nagyobb volt a jelentősége, illetve egy döntően hóolvadásból származó, igen jelentős tiszai árhullám kialakulásának a lehetősége.

3. Az árhullámokat kiváltó csapadékzóna kiterjedésének, illetve haladási irányának a változásán alapuló szcenáriók eredményeinek az elemzése rámutat arra, hogy - elsősorban a Tisza felső, Vásárosnaményig tartó szakaszán-, a meteorológiai helyzet viszonylag szerény mértékű módosulása is jelentősen kedvezőtlenebb hidrológiai helyzet kialakulását eredményezheti.

4. Az árhullámokat kiváltó csapadékzóna haladási sebességének módosulása, elsősorban a vízgyűjtők felső, heves árhullámokkal jellemezhető szakaszain módosíthatják számottevően a kialakuló vízszinteket.

10