A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

4. szekció: BALNEOTECHNIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Koleszár Judit: A hévízkészletekkel való gazdálkodás aktuális problémái az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén

A védőidom lehatárolása során az alábbi szempontokat vették figyelembe: - A mélyfekiit alkotó permi pala vízzáró. A triász korú képződmények vastagsága nem ismert, akárcsak az alsó zónájának milyensége. A triász felső zónáját alkotó ladini mészkövek felső tagozata karsztosodott, erodált, szivárgási tulajdonsága a mélység növekedésével romlik. Az eocén „lepelként" közös vízrendszert alkot a karszttal, az egykori kiemelt helyzetű szárazulatokon viszont lepusztult. A feltételezések szerint képződéskor a triász már tektonikus hatásokat szenvedett, így védettebb pozícióban lelhető fel inkább az eocén, s az eocén szingenetikus tektonika csak fokozta a szintkülönbségeket. - Az oligocén és miocén összletek felülről gyakorlatilag tökéletes zárást, védelmet jelentenek: a Bogács környéki hévízrezervoár vízzáró oligocén és miocén összlettel borított. Leszorított tükrü fedett karszt, melynek tartománya a nemkarsztos kőzetek alatt EgerEgerszalók-Bogács-Mezőkövesd-Miskolc vonalában, mint tágabb övezet kijelölhető. - A pannon és pleisztocén korú rétegek a tárgyi vizsgálat szempontjából nem bírnak jelentőséggel. [GEOSERVICE Kft., 2002.] Bár az eredeti elképzelés az egységes vízjogi üzemeltetési engedély kiadása volt és ennek keretén belül került volna sor az a hidrogeológiai védőidom, vagy pontosabban nevezve utánpótlódási térrész ismertetésére, az ügyfél kérésére az akkori Hatósági Osztály mégis külön határozat mellett döntött (H-6978-6/2003.). Ebben az Igazgatóság kijelölte a belső védőterületeket, valamint rögzítésre kerültek a lehatárolt térbeli idomok felszíni vetületi koordinátái. A tervezői javaslatot elfogadva az egykori EVIZIG többek között az alábbiakat írta elő: a védett mélységközben szürőzött új hévízkutak üzemeltetésének feltétele, hogy a tartós próbaüzem ideje alatt (min. 1 év), ill. a későbbiekben a Bogács B-l és K-6 jelű hévízkutak együttes hozama 10%-nál nagyobb mértékben ne csökkenjen; - az áramlási viszonyok ellenőrzése érdekében a meglévő hévízkutak utánpótlódási területén belül egyidejűleg max. 1 db új kutatófúrás mélyülhet vagy 1 db új kút kialakítása és próbaüzeme végezhető; - új kút létesítésekor, ill. próbaüzemekor a meglévő hévízkutakat külön terv szerint figyelni kell és az erre vonatkozó tervdokumentációt a vízjogi létesítési engedélyezési tervhez mellékelni kell. Tiszaújvárosi Termálfürdő Kft, hévízkút]ainak hidroeeolósiai védőidoma Előírások tekintetében a bogácsi hévízkutakhoz hasonló, mégis más a Tiszaújvárosi Termálfürdő Kft. hévízkútjainak esete. A termálvízadó itt felső pannon homok. Mivel a kutak 8 réteget csapolnak meg, ezért az 50 éves elérési idejű utánpótlódási térrész rétegenként és mélységközönként más-más. A kutak hidrogeológiai védőidomának lehatárolását a Tiszaújvárosi Termálfürdő Kft. megbízásából a GEOSERVICE Kft. végezte el. A védőidom lehatárolás során a következő adottságokból indultak ki: A 200 m vastag pleisztocén képződmények élesen elkülönülnek a felső pannon képződményektől. - A felső pannont homokosabb jellegű víztározó szintek tagolják: a legmagasabb helyzetű T3 jelű kút legfelső szürőzött pannon rétege is mintegy 50,0 m-es vízzáró anyaggal határo649