A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Luczy Zoltán–Szabó Miklós: A Károly folyás hidrológiai vizsgálata

Az évi napfénytartam összege jelentős hatással van a léghőmérséklet alakulására. A sokévi átlagos napfénytartam 1850 óra körül valószínűsíthető. Átlagos időjárás esetén, a téli félévben 500 óra (27%), a tenyészidőszakban 1350 napfényes óra (73%) jellemző. A legtöbb napfény általában július és augusztus hónapban, 260 óra (14%), a legkevesebb decemberben 35 óra (2%) fordul elő. A térség leghosszabb (1871-2004) és legmegbízhatóbb léghőmérsékleti idősora Nyíregyházáról származik. Sajnos Mátészalkán csak ennél rövidebb adatsor áll rendelkezésre (19011950). A sokévi átlagos léghőmérséklet területi eloszlása viszonylag egyöntetű, területi eltérései jelentéktelenek, ezért a nyíregyházi adatokat érvényesnek tekintjük a vizsgált területre is. Összehasonlításul bemutatjuk a jellemző havi és évi értékek Nyíregyházán és Mátészalkán napi 4 észlelés alapján számított adatait. Ezt figyelembe véve és még más szakmai meggondolások alapján megállapítjuk, hogy a sokévi átlagos léghőmérséklet 9,4-9,8°C között változik. Állomás I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Ev Iltgis Mátészalka -1,2 4,3 10,2 16,0 18,5 20,4 19,4 15,7 10,1 4,1 0,2 9,5 23,4 Nyíregyház a -2,5 0,0 4,6 10,7 15,8 18,9 20,4 19,5 15,4 9,7 4,0 -0,7 9,7 22,9 A hőmérséklet havi közepei Mátészalkán (1901-1950), és Nyíregyházán (1871-1999) A leghidegebb hónap, január középhőmérséklete -3°C. A tél tartósságára jellemző, hogy átlagban 35-40 téli nap bekövetkezésére számíthatunk. A napi középhőmérséklet csak április 20. körül emelkedik 10°C fölé. A kései tavasznak megfelelően az utolsó fagyos nap április 2025. között jelentkezik. A nyár itt a kevésbé meleg, mint az Alföld központi részein, július középhőmérséklete csak 20,4°C. A nyári napok száma 65-70, a hőségnapoké 15-20 között változik. Ősszel a hőmérséklet már október 10-15. között 10°C alá süllyed, s az első őszi fagy fellépésére is ebben az időszakban számíthatunk. 4.3 Csapadék, hó A belvízrendszer területén, illetve ennek közvetlen közelében 7 hosszabb-rövidebb csapadék észlelési időszakkal rendelkező állomás van: Mátészalka (1907), Nyírbátor (1901), Nyírbogát (1958), Bátorliget (1961), Ágerdőmajor (1950), Nagyecsed (1950), Olcsva (1950). Tehát mindenütt rendelkezésre áll legalább 40 év hosszú idősor. A csapadékészlelő hálózat területi eloszlása, közepes sűrűsége általában jó (1 csapadékmérő esik 98 km

2 területre), megfelel a WMO (1976) ajánlásainak. A belvízrendszer csapadékmennyiség szempontjából kedvezőbb helyzetben van, mint az Alföld központi és déli, szárazabb részei. A csapadékhullásra a legtöbb esetben (elsősorban nyáron) a hideg időjárási frontok érkezésekor kerül sor, az őszi és téli esőket a melegfrontok hozzák. A csapadékos napok (0,1 mm-t meghaladó csapadék) évenkénti száma a legkisebb 66 nap (Nyírbogát) és a legnagyobb 215 nap (Ágerdőmajor) közötti. A területi átlag évi 132 nap, tehát elvileg majdnem minden harmadik (2,8-ik) nap előfordul csapadéktevékenység. A csapadékmentes időszakok sokévi átlagos hossza 7-8 nap, de előfordult két hónapos csapadékmentes időszak is. 559