A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Luczy Zoltán–Szabó Miklós: A Károly folyás hidrológiai vizsgálata

A KÁROLYI FOLYÁS HIDROLÓGIAI ÉS VÍZHÁZTARTÁSI VIZSGÁLATA LUCZA ZOLTÁN, SZABÓ MIKLÓS Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kulcsszavak: hidrológiai vizsgálat, vízátvezetés lehetőségei, vízpótlás, természetközeli vízgazdálkodás 1. A Károlyi-folyás és vízgyűjtőjének alapadatai A Károlyi-folyás (Romániában: Horea) illetve legjelentősebb mellékvizének a Szénási (Senasi) folyásnak vízgyűjtője a 44.sz. Kraszna-balparti, más néven a Keletnyíri belvízrendszer területén helyezkedik el, amely a Felső-Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik. Kraszna-balparti belvízrendszer az Észak-Alföld része, még pontosabban a Nyírségi homokdombos terület keleti részterülete a Kraszna csatornáig. A belvízrendszert Nyugaton a Nyírmada-Hodász-Nyírbátor települések vonalán húzódó vízválasztó. Keleten a Kraszna folyó, Délen a magyar-román országhatár határolja. Tőle Nyugatra a Nyírségi, Keletre a Kraszna-Szamosközi (Ecsediláp), Északra a Felsőszabolcsi belvízrendszer található Közigazgatási szempontból a belvízrendszer Szabolcs-Szatmár-Bereg megye része. A belvízrendszer területének Északi részén található Mátészalka, amely gazdasági-társadalmi-kulturális központ. A vízgyűjtőterület nagysága: 691 km

2 hazai, 163,1 km

2 külföldi. A 691 km

2 vízgyűjtő területből 3 km

2 a TIKÖVÍZIG területére esik, így a 07.12. sz. Kraszna-balparti belvízvédelmi szakasz területére, amely azonos a belvízrendszer területével: 688 km

2. 555