A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos–Hutter Sándor–Polgári Márta–Vígh Tamás: A kisvízfolyásos rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül

A PARTMENTI LAKOSSÁG ÉRINTETTSÉGE, A BIRTOKVISZONYOK KIHATÁSA A SZABÁLYOZÁSI, AZ ÉPÍTÉSI ÉS A FENNTARTÁSI MUNKÁLATOKRA Mint ahogy már említettük, a Csinger patak alsó négy kilométeres szakaszának döntő része ipari üzemek területén és lakóterületen halad át. Ezen a szakaszon a patak rendezésével érintett ingatlanok száma 161 db. A tervezési munkák során elsődleges célként tűztük ki, hogy egyrészt minél kisebb idegen terület igénybevételével valósulhasson meg a jó karba helyezés, másrészt olyan meder kerüljön kialakításra, amelyen a karbantartási munkák gazdaságosan és szakszerűen végezhetők el. E két szempont összeegyeztetése nem volt könnyű feladat, ugyanis a meglévő meder vízszintes vonalvezetése rendkívül változatos, több helyen is elhagyja a jogi határt, és az éles törések miatt a partok eróziója is állandó. Egyes szakaszokon a meder lakóingatlanok közé van beszorítva, ezért a mértékadó vízhozam elvezetését biztosító mederméretek kialakítása csak költséges megoldásokkal biztosítható. A nyomvonal módosításából eredő terület-igénybevételt, vagy cserét a tervezés során valamennyi érintett parti birtokossal egyeztettük, illetve a szükséges megállapodásokat megkötöttük. SZABAD-E MA MAGYARORSZÁGON KISVÍZFOLYÁS RENDEZÉSBE BELEFOGNI A Csinger patak még ősállapotban lévő mederszakaszának jó karba helyezésére vonatkozó döntését a társulat az érintett önkormányzatok, üzemek és lakosok igényét messzemenően figyelembe véve 2002-ben hozta meg. A tervezésre vonatkozó első megbízás 2002. májusában kelt. Annak ellenére, hogy a tervezési munkák során a felmerülő környezetvédelmi gondok megoldására a társulat a szokásost jóval meghaladó szellemi és anyagi erőfeszítéseket tett, a tervek csak 2004-ben kaptak létesítési engedélyt. A szakhatóság azonban előírta a kotrási anyag veszélyes hulladékként történő kezelését, azt, hogy a kitermelt 22.381 m

3 anyagot műanyag fólián csak ideiglenesen, a kitermelés idején szabad deponálni, a kotrási anyag gyűjtése kizárólag veszélyes hulladék gyűjtőhelyen történhet. A meder rendezését csak azon szakaszon engedélyezte, ahol a kotrási iszap nem haladja meg a meder partján elhelyezhető mennyiséget. A veszélyes hulladék ideiglenes tárolása (jogszabályi előírás szerint kialakított tárolóban), a tárolt anyag ártalmatlanítása megoldhatatlan szakmai és financiális feladat elé állította a társulatot. A kitermelendő kotrási anyagnak a közelben lévő vörösiszap tárolókon történő elhelyezésére tett - kutatási eredményeken alapuló ismételt javaslatainkat - a környezetvédelmi hatóság elutasította. Az időközben eltelt 4-5 év alatt megváltozott az FVM kezelésében lévő, de a társulatok által üzemeltetett, ún. átvett vízfolyások finanszírozása, megszűnt a 100%-os állami támogatást biztosító rekonstrukciós program. A tervezett rendezési munka a kotrási anyag veszélyes hulladékká minősítése, valamint az állami finanszírozás időközbeni megszűnése miatt - az elkészült tervek és a kiadott létesítési engedély, valamint az érintettek egyértelmű igénye ellenére - meghiúsult. A Csinger patak jelenlegi formájában alkalmatlan az árhullámok levezetésére, a meder elfajulása tovább folytatódik, és a veszélyes hulladéknak minősített kotrási anyag -amely még 553