A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Fehér Ferenc: Vízrendezés az erdőben

Az erdőket nem lehet tehát magukra hagyni! Nem lehet persze abból a szempontból sem, hogy az erdőben gazdálkodás folyik (erdőgazdálkodás, faipári alapanyag termelés, vadgazdálkodás) és a rekreációs funkciója is egyre fontosabbá válik. Az erdő tehát „be kell tudni menni", feltáró utakra van szükség! A feltáró utak építése speciális feladat, de feltétlenül figyelembe kell venni az erdőgazdasági és a rekreációs érdekeket. Ez azt jelenti, hogy minden fontos erdőrészlethez és a turisztikailag kellemes és látványos helyekhez el kell jutni. A feltáró utak ezt a célt szolgálják. Általában egynyomúak, de legtöbbjük burkolt. Megépítésüknél figyelembe kell venni a nehéz járművek forgalmát is, hiszen a kivágott fa elszállítása ezeken az utakon történik. Vonalvezetésük azonban igazodik az erdő terepviszonyaihoz. A feltáró utak óhatatlanul keresztezik az erdei kisvízfolyásokat, vagy olyan völgyeleteket, ahol időszakosan szokott csak lefolyni a víz. Ezeken a helyeken keresztező műtárgyakat kell építeni: átereszeket, hidakat, mederátjárókat. Gyakran előfordul az, hogy a feltáró út és a kisvízfolyás párhuzamosan halad és viszonylag keskeny a rendelkezésre álló terület. Ilyenkor támfallal vagy a patak felöli útrézsü burkolásával kell biztosítani az utat. Az is gyakori eset, hogy a kisvízfolyás medrének elfajulása miatt kerül veszélybe az út. Ilyenkor mederrendezéssel, partbiztosítással kell az utat megvédeni. 4. A kisvízfolyások vízrendezési problémái az erdőben A kisvízfolyások erdei szakaszainak vízrendezésével is foglalkozni kell! Tehát ahogy az erdőt, úgy az erdei kisvízfolyást sem lehet magára hagyni. Az erdőben folyó patakokkal kapcsolatos vízrendezési problémák egyik fontos oka a mederelfajulás. Ez különböző módon jöhet létre. Azokban a talajrétegekben, amelyet egy jól beágyazott meder harántol, lehetnek kis stabilitású, elmosódásra inkább hajlamos talajok. Ezeken a helyeken a meder erózió már a középvízhozam hatására elindul. Természetesen akkor, ha szélsőségesen nagy csapadékból nagy vízmennyiség indul lefolyásnak, a medernek, de akár a völgyszelvénynek azok a talajrétegei is veszélybe kerülhetnek, amelyek egy kisebb vízsebességnek még ellenálltak. Mederelfajulásokat okozhatnak a környezeti tényezők. A mederbe más okok miatt (pl. viharos szél) miatt bedőlt fák megváltoztathatják a sodrásirányt, és arra késztetik a patakot, hogy megbontsa az egyik partját. A másik szélsőség a meder elzáródása, ami először feliszapolódással jár, majd a völgyszelvény elnedvesedik és a patak a nagyvizek hatására változtatja a medrének a helyét. Mederelfajulást lehet okozni rosszul megépített műtárgyakkal is. A nem kellő nyílású áteresz vagy híd eltömődést, feliszapolódás, mederáthelyeződést okozhat. Hasonló problémákkal járhat a rossz helyre, rosszul megépített mederátjáró is. Természetesen fenntartási problémák is hozzájárulhatnak kedvezőtlen mederfejlődési folyamatokhoz. Az erózió az erdőterületeken is megjelenik, természetesen nem akkora mértékben, mint nyitott, szerkezetében vagy védelmében nem stabil, mezőgazdasági területeken. Ez a talaj besodródás azzal jár, hogy a hordalék a kritikus szakaszokon leülepszik. Kritikus szakasz lehet minden mederszelvény-változás, irányváltozás, esésváltozás vagy a műtárgyak felvízi oldala. A feliszapolódás nagyon gyakori a műtárgyakban. Ez önmagában is előfordul, gyakran a műtárgyak kialakítása, mérete, keresztszelvénye (a túl kicsi és a túl nagy méret egyaránt veszélyes!), hossza, az esésviszonyok megváltoztatása miatt (pl. ha egy hosszú műtárgyat vízszintes fenékkel építünk meg). Az erdei vízfolyásokban mindig jelenlevő uszadék azonban a feliszapolódást elősegítheti, meggyorsíthatja, hiszen a műtárgyakban elakadó nagyobb fatörzsek, ágak „megfogják" a kisebb uszadékokat, így a hordalékfogási képesség is gyorsan 506