A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Csatlós Péter–Fehér Ferenc: A mederfenntartás környezetvédelmi vonatkozása

oldalon viszont a környezetvédelmi hatóság eléggé hajthatatlan és ragaszkodik a veszélyes hulladékká minősített iszap ártalommentesítéséhez. Ezek az ügyek elsősorban az Egyesült Királyság vízitársulatainak életét keserítik meg. Hollandiában a kikotort iszapnak mintegy harmadát elszállítják. Az elszállított iszap (a szállítás természetesen vízi úton történik!) döntően két helyre kerül: iszaptemetőbe vagy iszap feldolgozó telepre. Hollandia legnagyobb iszaptemetője a Ketelmeer-en található kör alakú polder, ahol a nem kezelhető (a szennyezés gazdaságosan nem vonható ki) csatornaiszap elhelyezésére van lehetőség. Sok helyen található iszap feldolgozó telep. Itt az odaszállított iszapot szeparálják. Három fő „termék" előállítása történik: homok (Hollandia jelentős részén a talajképző anyag mechanikailag homok), amit építkezéseken lehet felhasználni, nagy szerves anyag tartalmú anyag, ami mezőgazdasági hasznosításra kerül és erősen szennyezett „maradék" anyag, amit a szennyeződés mértékétől függően deponálnak vagy ártalommentesítenek. Természetesen Hollandiában is az érdekeltek fizetnek meg minden fenntartási költséget. A környezetvédelmi hatóság ott is szigorúan jár el, de mivel a szükséges források a környezetkímélő megoldásokra rendelkezésre állnak, fel sem merül az előírások megkerülésének kérdése! Érdekes összehasonlítást lehet tenni a fenntartás (aminek döntő része a dredging probléma) költségeire nézve is: - Egyesült Királyság: 45 millió €/év, - Hollandia: 65 millió €/év, - Magyarország: 3,6 millió €/év. 6. A figyelembe veendő szabályozások Számos olyan Európai Uniós szabályozás van, amelyet a medrek fenntartásánál figyelembe kell venni. Ezeknek döntő része már „honosításra" került. A szennyeződésről szóló irányelv a kikotort illetve levágott anyag minősítésére szolgál. Minden országban az iszap veszélyes anyag tartalma határozza meg, hogy hulladéknak, esetleg veszélyes hulladéknak tekintik-e vagy sem. A levágott növényt Hollandiában hulladéknak tekintik, és komposzttelepre szállítják. A nitrát irányelv nem minden országban játszik szerepet a minősítésben. Hollandiában az elterített iszap nitrogén tartalmát a rendszerbe tartozónak tekintik. A levágott növény tekintetében sem érvényesítik mindenütt az irányelv előírásait. A legszigorúbb a helyzet Hollandiában. Az élőhelyek védelmével foglalkozó irányelv minden vizsgált országban szerepet játszik a kikotort anyag elhelyezésében. Ez általában az elterítés korlátozására vonatkozik, ami lehet időbeli vagy térbeli tiltás. A növényzet levágása szempontjából szintén térbeli és időbeli korlátozások vannak, de ezek elsősorban a munkavégzésre vonatkoznak. A Víz Keretirányelv is szerepet játszik a kikotort anyag kezelésében. Érezhető azonban bizonytalanság, mert konkrét szabályozás a vizsgált Uniós országokban még nem alakult ki. A növényzet eltávolítása tekintetében egyik vizsgált ország sem követ konkrét szabályozást a VKI-ra való hivatkozással. 501