A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Csatlós Péter–Fehér Ferenc: A mederfenntartás környezetvédelmi vonatkozása

A MEDERFENNTARTÁS KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSAI CSATLÓS PÉTER

1, FEHÉR FERENC

2 1 - igazgató, Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat 2 - főtitkár, Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége 1. A mederfenntartás főbb elemei A földmedrek, kisvízfolyások, csatornák fenntartása üzemképességük, a kitűzött vízgazdálkodási cél elérése szempontjából az egyik legfontosabb feladat. A rendezett vízelevezetést, a vízrendezést szolgáló medrek az év bármelyik szakaszában kaphatnak jelentős vízterhelést, tehát a véletlenszerű jelenségekre fel kell készülni. A mezőgazdasági vízhasznosítást szolgáló vonalas létesítmények fenntartását célszerű az üzemeltetéshez kapcsolni. Hidrológiai és hidraulikai számítások előzik meg a földmedrek kialakítását (esésviszonyok, mederszelvény méretezése), amit a vízjogi engedély véglegesít. Ez arra is jó kiindulási alap, hogy a fenntartás, a rekonstrukció során milyen méretűre kell a keresztszelvényt helyreállítani. A vízben álló vagy nedvesített mederszelvényben általában jó körülmények vannak a különböző növények (fűfélék, gyomnövények, nád, sás, cseijék) megtelepedésére és gyors növekedésére. A növényzet nagymértékben leszűkítheti és érdesítheti a szelvényt, amelynek ezáltal jelentősen csökken a vízszállító képessége. A benőtt meder éppen a kritikus időszakban (belvíz esetén, vagy nagycsapadék jelentkezésekor) nem tudja elszállítani azt a vízhozamot, amire méretezve van. Az elmúlt időszak nagy belvizei vagy a kisvízfolyásokon kialakult katasztrófa helyzetek szinte minden esetben a meder rossz állapotára, benőttségére (is) visszavezethetők. A medrek kezelésének alapvető feladata tisztántartásuk, minden olyan anyag eltávolítása belőlük, amelyik leszűkíti a keresztszelvényt, akadályozza az áramlást. Sajnos nagyon sok esetben szemetet, hulladékot kell eltávolítani a csatornákból, kisvízfolyásokból, mert illegális hulladéklerakónak használják. Normális üzemeltetés esetén, amikor a vízfolyást gátló akadályok többé-kevésbé természetes úton kerülnek a mederbe, két fő tisztítási, fenntartási feladat van: - a növényzet eltávolítása, - az iszap eltávolítása. A növényzet a természetes vegetáció részeként nő a medrekben, jó körülményeket találva (nedvesség utánpótlás). A medrek rézsűin egyébként szükség is van valamilyen növényzetre, főleg a gyökérzónájára, hiszen ennek a rézsűt stabilizáló hatása van. A vízfolyást nem akadályozó növényzet a rézsün és a kezelősávon egyébként más célt is szolgálhat, például az apróvadak számára kiváló búvóhely. Az iszap erózió és defláció útján kerül a mederbe. Szántóföldi területek környezetében erózió még síkvidéki területen is van, hiszen egyes agrotechnikai műveletek után a talajrészecskck könnyen besodródhatnak a vonalas létesítményekben. Dombvidéki területen a feliszapolódás természetes folyamat. A kiszáradt talajnak a szél segítségével a mederbe jutása szintén normális jelenség. A medrek rendszeres feliszapolódásával tehát üzemszerű működésükkel összefüggésben is számíthatunk. A két legfontosabb vízfolyást gátló elemnek, a növényzetnek és az iszapnak a mederből való eltávolítása tulajdonképpen a medrek fenntartásának lényege. Nyugat-Európában az 496