A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

6. szekció: NAGY TAVAK VÍZGAZDÁLKODÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELME - Kravinszkaja Gabriella–Pappné Urbán Judit–Varga György: Száraz és nedves időszakok hatása a Balaton 2000–2005. közötti vízháztartására

Fentiekből megállapítható, hogy az elmúlt időszak vízeresztése fokozott mértékben törekedett felülszabályozásra. Az áradási időszakot megelőző előürítést még az optimális vízszint elérése fölött 9 cm-rel befejeztük, a további vízeresztés meghatározó szándéka már a szezonra történő, a maximális szabályozási sávot is meghaladó tartalékolási igényt fejezte ki. Az elmúlt aszályos időszak alatt a vízháztartási elemek alakulásában bekövetkezett rendkívüli, de időszakos változások (halmozott csapadékhiány, ennek következtében létrejövő hozzáfolyás hiány, vízgyűjtő kiürülés, negatív természetes készletváltozás, a lefolyás-leeresztés szüneteltetése) olyan hangulati elemek felerősödését idézték elő, melynek egyik következménye a vízeresztések visszafogása, a vízszint maximum feletti tartása volt. A vízeresztés mértéke a tóra, a Sió csatornára és környezetére is hatással van. A vízeresztések korlátozó, vagy befolyásoló tényezői (fentieken kívül) még az alábbiak: - a Sió vízszállító képessége - belvízi szivattyúzási igény (kényszer) a Sió mentén - a hajózási igények kielégítése - a vízeresztő zsilip, illetve a Sió jegesedése - a vízeresztéssel egyidejű árhullám a Kaposon - a vízeresztéssel egyidejű árhullám a Dunán Az elmúlt időszak vízeresztése alatt a Sió egyes mederszakaszain, (mint korábban is) vízhozam levezetési kapacitás hiány, káros mellékág visszaduzzasztás, fakadó vizekből származó vízkárok keletkeztek. A 12. ábra szemlélteti a jelentősebb korlátozó, vagy befolyásoló tényezőket: - A 30 m

3/s-ot meghaladó vízeresztés folyamatos belvízi védekezés mellet volt végrehajtható (2005. december 06. - 2006. április 07.). - A hajózási igények kielégíthetőségét megelőzte közel egy hónapos intenzív mederfenntartási munkavégzés, melyet a zsilipek nyitása miatt nagyrészt vízről kellett végezni. - A nyitások- fojtások- zárások, valamint a belvízi védekezés alakulását nagyban befolyásolták a Kaposon többször levonuló árhullámok. - A Dunán levonuló árhullám miatt, függetlenül a tó magas vízszintjétől, teljes zárást kellet végezni 2006. április 03-án. - A vízeresztő zsilip biztonságos működését - a jegesedés beállta előtt sürgetővé vált nagymértékű zsilipnyitások miatt - kiemelten vizsgálni kellett. Közvetve a vízeresztés egyéb környezeti hatásaihoz tartozik még a siófoki zsilip alvizi rézsűjének jelentős károsodás, a Sió meder több km hosszban észlelt suvadása. Összefoglalva elmondható, hogy: - a 2005. szeptember 1. és december 31. közötti időszakban a tóból levezetésre került 115,95 millió m

3 víz, azaz 197 tómm, 2006. január 1-április 30. közötti időszakban pedig 200,76 millió m

3, azaz 341 tómm. - a zsilipeken leeresztett legnagyobb vízhozam Siófoknál 62,6 m

3/s volt (2006. január 13án). - a Balaton évi középvízállása 2005-ben 96 cm volt. A vízszint hét és fél hónapon át a szabályozási sávban mozgott, majd augusztus közepétől decemberig az optimális és a maximális vonal közötti tartományban, a maximum közelében. 2006-ban január, márciusáprilis hónapokban jellemzően a maximum fölött mozgott a tó átlagvízszintje. - Az üzemelési szabályzat 3.1.2. pontjában rögzített maximális szabályozási szintet a vizsgált időszakban (2005.09. 01.-2006.05.05.) 104 napon át haladta meg a vízállás a tóban. 776