A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Berényi Üveges István–Kraft János: Hidrogeológiai vizsgálatok a KÖKA bükkösdi kőbányájában

I L__l 1 1 1 1 1 1 1 Jelmagyarázat: 1. Felszíni vízválasztó a bányaudvar felett 2. Letakarítás határa (eróziós árkokkal megbontva és középső részletében védőtöltéssel) 3. Bányafal peremén kialakított védőgát (fedő anyagából építve) 4. Bányaudvari vízjelentkezés (bányafal, bányatalp) 5. Víznyelő lyuk „löszkút" a védőtöltés előtt 6. Víznyelő hasadékok, repedések (0,2-0,5 m-es mélyedések) A szivárgási irányok módosulása a közbetelepült márgák jelenléte miatt is bekövetkezik, hiszen a márgák mészkőhöz viszonyítottan eltérő vízföldtani adottságú képződmények. Nemcsak rétegzettség, helyenkénti palásság és plasztikusabb állapot eredményeként, hanem a mészkő ridegebb állapota miatt is a vízvezető rendszer keresztmetszete a márgák előfordulási helyénél a korábbihoz viszonyítva szűkebbé válhat. A repedések természetes leszűkülését nemcsak a fedőből származó hordalékos kitöltés eredményezheti, hanem a márgák vizes környezetben fellépő helyi lazulása, mállása, agyagosodása és palássága. Előbbi sajátosságok eredménye, hogy a márgákban a mészkőhöz viszonyítva jóval szűkebb repedéshálózat kialakulása történt és azok a lassú és oldóhatás nélküli vízmozgás eredményeként már nem is tudnak felbővülni. E sajátosság visszatükröződik a bányafalon látható elszíneződött állapotú sávok előfordulásával. Előbbiek alapján belátható, hogy a márga közbetelepülésekig eljutott víztömeg azok felületéhez igazodóan kénytelen összegyülekezni. Ekkor a további vízmozgást már befolyásolhatja a szilárd kőzettömeg dőlése és csapása is, tehát a márgák környezetében már nemcsak a mélység felé tartó lehet, hanem oldalirányú is a vízmozgás. Az oldalirányt a dőlés és csapásviszonyok mellett a pados elválások is határozottan befolyásolhatják. Ebből következően történik, hogy a területen megvalósul a bányaudvar felé irányuló vízmozgás a márgák felületén vagy azoknál magasabb helyzetben a padok közötti agyagos kitöltésekhez is igazodóan. Végül a különböző pados elválások, valamint a megviselt kőzettér, továbbá a repedezett háttér vízzel feltöltődött állapota következményeként a bányaudvar falában megjelenhet az oldalirányba mozgó víztömeg természetes módon. Ez a vizsgálatok eredménye alapján nem a karsztvízből, hanem annak utánpótlási rendszeréből, vagyis a beszivárgási zónából származik, hiszen nem koncentrált a kifolyás, hanem csak lassan kiszivárgó jellegű. 687