A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Burián Alajos: A nemzetközi Dráva
A NEMZETKÖZI DRÁVA BURIAN ALAJOS Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A Dráva rövid természetföldrajza A Dráva vízgyűjtő területe megközelítőleg Ny-K-i irányban elnyúlt, északi vízválasztó vonala a Magas-Tauernen, az Alacsony-Tauernen, a Hochschwabon és a Schneealpén húzódik. Ezt követően az Alpok előterében a Zalai-dombság K-i pereméig halad, majd a Rinyák vízgyűjtő területe után csatlakozik a Zselic dombsághoz, a Mecsek vonulatához, és a Dél-baranyaidombságot követően ér véget a torkolatnál. A déli vízválasztó a Magas-Tauernből indulva a Karni-Alpokon és a Karavankákon át a Dráva és a Száva közötti paleozóos hegységeken fut, majd síksági vonalon halad a Dráva torkolatáig. Eredete Dél-Tirolban, Olaszország területén a Karni-Alpokban található, majd 733 km-es útja Horvátország területén, a Duna 1382 fkm-nél ér véget. Vízgyűjtő területének nagysága 43238 km 2, melyen összesen öt ország helyezkedik el. Olaszország 86,4 km 2, Ausztria 22.613,5 km 2, Szlovénia 4.792,4 km 2, Magyarország 8431,4 km 2, Horvátország 7.134,3 km 2. (1. ábra) Magyarország Ausztria után a második helyen található. Dráva vízgyűjtő terület • 4572,4 • 22613,5 • 8431,4 7134,3 186,4 13 Olaszország E) Ausztria • Szlovénia D Magyarország • Horvátország l. ábra. A nagy kiterjedésű vízgyűjtő területen csaknem valamennyi földtörténeti kor képződménye fellelhető a felszínen. (2. ábra) A legidősebb képződmények a legnagyobb kiterjedésben az Alpok központi területén találhatók. A prekambrium és kambrium időszakában képződött gránit, paragneisz és csillámpala, majd később kvarcfillit alkotják tulajdonképpen az Alpok alaphegységét. A kristályos kőzetek hidrológiai szerepüket tekintve nagyban befolyásoltak a földtörténet folyamán végbement intenzív hegységképző folyamatoktól, mind a magmás, mind pedig a palás kőzetek erősen töredezetté váltak. A kőzetekben lévő réshálózat mennyisége azonban a tengerszint feletti magasság függvénye is egyben. A magashegyi részeken nem fedi a felszínt összefüggő talaj és növénytakaró, melynek következtében a fagy a tektonikus töredezettség mellett tovább bővítette a réshálózatot. A növénytakaró nélküli csupasz felületek azonban nem kedveznek a csapadék beszivárgásnak. A meredek hegyoldalakról intenzíven 482
