A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Vácz Sándor: Gondolatok a természetközeli vízrendezésről. Természetközeli vízrendezés a beregi belvízrendszerben

2. Bevezetés Földrajzi adottságaink következtében Magyarország belvízvédelmi rendszere a világon egyedülálló. A rendszer kiépítésekor, majd az évtizedek óta tartó működtetésekor a deklarált legfontosabb feladata a mezőgazdasági termelés érdekeit szolgáló kárelhárítás volt. Napjainkban a mezőgazdaság szerkezetének termelési, tulajdoni változásai miatt, valamint a természetközeli tájgazdálkodás és a természetvédelem, ökológiai szempontjainak előtérbe kerülésével változtatni kell a „működtetés" filozófiáján. A problémakör, hogy hogyan lehet megvalósítani a természetközeli vízgazdálkodást? Kérdés, hogy hol és hogyan lehet összeegyeztetni az ökológiai igényeket, elvárásokat a mezőgazdálkodás és a belvízkármentesítési igényekkel? Az új igények és a vízrendezési létesítmények kiépítésekor megfogalmazott igények sokszor egymással ellentétesek. A vízrendezési létesítmények a mezőgazdaság eddigi igényeit és a vagyonvédelmet (belterület, ipar, vonalas létesítmények) szolgálták és szolgálják, mint infrastrukturális létesítmények. A területen élő lakosság élet és vagyon biztonságát teremtik meg. Ugyanakkor ezeknek a létesítményeknek egy része (holt-medres, mély fekvésű hajlatokban lévő szakaszok, állandóan vízzel telt csatorna szakaszok, tározók, tavak) vizes élőhelyek is, amelyek növény és állatvilágának az életfeltételeit biztosítani kell. Kétségtelen, hogy a mesterséges időszakos csatornák fenekében is hosszabb ideig és tovább van víz, mint a környező mezőgazdasági területeken, tehát a növény és állatvilág itt is ennek megfelelően gazdagabb, különösen ha - ami eléggé gyakori - nem végezzük el a szükséges karbantartási munkákat. A természet- és környezetvédelem érdekeinek megfelelő, a mezőgazdasági termelés igényeit és a vagyonbiztonságot figyelembevevő vízgazdálkodást kell megvalósítani, amelynek során vizsgálni kell a belvízrendszerek területén: - a területhasználatot (művelésből való kivonás) - a vízvisszatartás, vízpótlás kérdéseit - a létesítmények jelenlegi és szükséges kiépítettségét (esetleg a kiépítettség csökkentését, a mértékadó vízszint emelését) - az üzemeltetést (szivattyúzás csökkentése) - a szükséges fenntartási munkákat - az élővilág életfeltételeihez szükséges víz biztosítását - a vizes élőhelyek kialakítását, megtartását, ennek érdekében a csatornák méreteinek az átalakítását úgy, hogy a belvízelvezetési funkció is megmaradjon. Összefoglalva: - új körülmények merültek fel, - új követelményeknek kell megfelelni, - új lehetőségek vannak, - s mindezekre új válaszokat kell adni 3. A Bereg vízszabályozásának története, a belvízrendszer mai elemeinek kialakulása és állapota A mai helyzet megértéséhez meg kell ismerkednünk a rendszer történelmével, kialakulásával, jellemzőivel. 611