A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Rosza Péter: Dombvidéki tározók összevont kockázati tényezője

ekkor is létezik egy távolság, amin túl már nem észrevehető a gátszakadás ténye. A két terület, tehát a folyóvölgynek az a szakasza ahol az árvízcsúcscsökkentő hatás érvényesül, illetve ahol szakadás esetén káros elöntések keletkezhetnek, egymásnak körülbelül megfeleltethetők. Ez a hatásterület a szóban forgó három tározónál, ha egyenként kezeljük őket, mintegy 1520 km-re tehető a folyóvölgyben lefelé. A tározók egymáshoz viszonylag közel épültek ki: a két felső, a Tarján-pataki- és a Maconkai-tározó Bátonyterenye fölött a vízrendszer két fő ágán, a harmadik, alsó tározó pedig az összefolyás, egyben Bátonyterenye alatt. Ezért hatásukat érdemes együttesen vizsgálni. A két felső tározó hatása az alsó, Mátraverebélyi-tározóig mindenképpen érvényesül. Amennyiben a Mátraverebélyi-tározó nem létezne, együttes hatásuk Pásztóig terjedne. A három tározó együttes árvízcsúcscsökkentő hatása Bátonyterenye térségében, és onnan lefelé Jobbágyiig, a Zagyva árvízvédelmi töltésekkel ellátott szakaszáig jelentkezik. A korábban gyakori kiöntések ezen a szakaszon a tározók megépülte óta elmaradnak, illetve számuk jelentősen lecsökkent, a töltésezett részen pedig az árhullámok biztonságosabban, irányíthatóbban vezethetők le. A tározók hatását mi sem mutatja jobban, mint hogy a Zagyva folyón eddigi legnagyobbnak számító, 1999-es árvíz idején a tározók feletti vízmércén (Nemti-Dorogháza) LNV-t jóval meghaladó értéket mértek, a 3 tározó alatt található Pásztói vízmércén már 14 cm-rel alatta maradt a vízszint az LNV-nek, míg Hatvantól lefelé ismét LNV-ket meghaladó vízállás volt a jellemző. így a tározók hatása együttesen a Zagyva töltésezett szakaszáig (Jobbágyi közúti híd) jelentősen érvényesül, de a hatás kis mértékben még Hatvannál is érezhető (40 km). Gátszakadás esetén a Tarján-pataki-tározó csak Kisterenye és Nagybátony mélyebben fekvő területeit öntené el, azonban a területen több ipari üzem és benzinkút is található. Ezek mindenképpen víz alá kerülnének, ami jelentős vízminőségi kockázattal járna. A Maconkai-tározó gátszakadása esetén elsősorban mezőgazdasági területek kerülnének víz alá. Vélhetően a maconkai közúti hídban és a Hatvan-salgótarjáni vasútvonal hídjában jelentősebb kár keletkezne, valamint Kisterenye két vízfolyás torkolata alatti része úgyszintén víz alá kerülne. Itt találhatóak azok az ipari üzemek, és benzinkút, melyeket az előző bekezdésben tárgyaltunk. A Mátraverebélyi-tározó gátszakadása esetén Mátraverebély község teljes egészében víz alá kerülhet, és a keletkező árhullám még Pásztó alacsonyabban fekvő területeit is elboríthatja. Víz alá kerülhet a 2l-es főút, a Hatvan-salgótarjáni vasútvonal egyes részei, valamint több közúti híd is. A Zagyva töltésezett szakaszán azonban a víz már a gátak között tartható. Tervezési vízhozam: Mindhárom tározó esetében az 1%-os valószínűségű, azaz a 100 évenként egyszer előforduló vízhozamot vették figyelembe a tervezésnél. Az az extrém, rendkívüli vízhozam, amit a gát árapasztója - bár minimális biztonsággal még levezet 10 000 éves előfordulású. Gátmagasság: Maconkai-tározó: Tarj án-pataki-tározó: Mátraverebélyi-tározó: 6,2 m 6,2 m 8,2 m 590