A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése II. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Luczy Zoltán–Szabó Miklós: A Károly folyás hidrológiai vizsgálata

zésénél esetileg kell meghatározni a természeti értékeket, a hasznosítási prioritásokat, a lehetséges műszaki beavatkozásokat. Az irtásoknál az értékes vegetációk megszüntetését kerülni kell. Az árokparti kaszálások időpont megválasztásánál az adott védett faj szaporodási feltételeinek megtartását (pl. magszórás) kell biztosítani. A csatornakotrásokból származó iszap sok esetben értékes élőhelyekre kerül szétterítésre, mely az élőhely megszűnését, a gyomosodás fokozódását idézi elő. Természetes és mesterséges vízfolyásaink számtalan védett és fokozottan védett faj élőhelye. Kotrással ezek azonnali pusztulásra vannak ítélve. Helyenkénti szakaszolással esélyt adhatunk az egyedek esetleges átmenekítésének. A belvízrendszer valamennyi érdeket figyelembe vevő átértékelése kívánatos. A helyenkénti belvízvisszatartás és tározás legértékesebb területeinket mentheti meg a végleges és értelmetlen pusztulástól. 5.3 Beavatkozások illetve tervezett beavatkozások ismertetése 5.3.1 Zsilip a (17+300) és vízkivezetések (17+400) Károlyi-folyáson a Fényi erdőben A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága a Fényi erdő vízpótlása érdekében a Károlyi-folyás 17+300 szelvényében a vízvisszatartás érdekében duzzasztómütárgyat, a 17+400 szelvényében a vízkiadagolás biztosítására két D50-es kifolyócsövet építtetett (Kifolyási szint 131,39 mBf). A Károlyi-folyás feliszapoltsága miatt az engedélyezett duzzasztási vízszinten 131,63 mBf szinten visszatartható vízmennyiség kevés, ezért a FETIKÖVIZIG-gel közösen keresték a probléma megoldásának lehetőségét. A visszatartható illetve az erdőbe kivezethető vízmennyiséget növelné és az elszivárogtatási feltételeket javítaná a duzzasztási szint 60 cm-rel történő növelése, azaz 132,33 mBf-i duzzasztási szint kialakítása. A 2002-ben elvégzett geodéziai felvétel alapján a határszelvényben a valós fenékszint kb 60 cm-rel magasabb a nyilvántartottnál, tehát a duzzasztás hatása a határszelvényben (18+400) üzemi körülmények között nem jelentkezne. A geodéziai felmérések és a Magyar-Románközös szakértői vizsgálat szerint a duzzasztási szint 60 cm-rel növelhető, amely azonos a határszelvényben lévő fenékszintkülönbséggel, így a visszaduzzasztás csak a határszelvényig érezteti hatását. A román fél a duzzasztási szint növekedését esetleges havária esetén sem látja problémásnak, mivel a Károlyi-folyás nagyesésű (1,22% ), tehát a duzzasztás visszahatása kb 500 fin szakaszon lenne érzékelhető és ott is erdő van, amely számára még hasznos is. A két fél szakértői megállapodtak abban, hogy a szabályzatban rögzített adatok módosítását a soronkövetkező 2005. évi albizottsági ülésszak elé terjesztik. 5.3.2. Duzzasztó a Károlyi- és a Szénási- folyás közötti Gyümölcsös csatornán A Gyümölcsös csatorna társulati kezelésű 1 500 m hosszú csatorna. A Károlyi-folyás 15+813 szelvényéből ágazik ki és a Szénási-folyás 2+900 szelvényének környezetében torkollik be. A csatorna rossz karbantartottsági állapotú, teljesítőképessége 20-30%. A csatornában rövid időre belvizes időszakokban van víz. A benőttség miatt ezen a csatornán a természetes úton történő vízvisszatartás már megvalósult. Egyszerű rőzsés, jászolgátas elzárással a csatorna bármely pontján mederduzzasztást lehet létrehozni, így a vizet hosszabb ideig a mederben, illetve a megfelelő hely kiválasztásával a környező mélyfekvésű erdőterületeken lehet tartani. 567