A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Dr. Konecsny Károly–Dr. László Ferenc–Liebe Pál: Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban
alapján végezték. Ebben az éves vízhozamjellemzök az 1971-1980, 1981-1990, 1991-2000, 1971-2000 időszakokra vannak meghatározva. A sokévi minimális vízhozamok (Q mi n) és a sokévi legkisebb havi közepes vízhozamok (Qminköz) összesen 133 szelvényre vannak megadva, néhány olyan is, amely nem tekinthető kisvízfolyásnak. Az ország területének felszíni kisvízi fajlagos lefolyásának meghatározásához csak a helyi vízjárást jellemző kisvizeken lévő vízrajzi állomások adatai használhatók fel. A külföldi hegyvidékekről érkező folyók a külföldi hegyvidék lefolyását jellemzik, tehát nem használhatók a hazai vízgyüjtőrészek kisvízi lefolyásának jellemzésérc. A 250-2500 knr közötti vízgyüjtőterületü vízfolyások szelvényeire vonatkozó vízhozam adatokat vettük figyelembe. Az ennél kisebb vízgyüjtőjü vízfolyásoknál sok a helyi, nem általánosítható vízjárás jellemző, a nagyobb folyóknál a vízjárás a több irányból érkező és eltérő természeti földrajzi jellegű részvízgyűjtők kiegyenlített hatásait tükrözi. A táblázat a következő adatokat tartalmazza: a vízfolyás neve, állomás neve, befogadó neve, a vízrajzi állomás törzszáma, EOVX és EOVY koordinátái, a szelvény helyének meghatározása a vízfolyáson (folyamkilométer), vízgyűjtőterület, vízmérce „0" pontjának tszf. magassága, sokévi minimális vízhozamok (Q mj n), sokévi legkisebb havi közepes vízhozamok (Qminkoz), és az ezek alapján meghatározott sokévi minimális fajlagos lefolyás (q mi„) és sokévi legkisebb havi közepes fajlagos lefolyás (q m mköz) l/s knr-ben megadott értékei. /. táblázat. A 250-2500 km 2 vízgyűjtőterülettel rendelkező kisvízfolyás szelvények ahol 19712000 között ,, 0 " vízhozam fordult elő (szűkített adattartalom) Sor sz. Vízfolyás Állomás neve Befogadó Vízgy. terület (km 2) Qmm (m 3/s) * Qmirik (m 3/ s) ** (ls-ím 3) 1 Altalér Tata Duna 460 0,00 0,07 0,15 2 Bácsbokodi Kígyós Bácsb orsód Kígyós 254 0,00 0,03 0,12 3 Concó Nagyígmánd Duna 281 0,00 0,05 0,18 4 Császárvíz Kőrakáspuszta Velencei-tó 334 0,00 0,03 0,09 5 Cuhai-Bakonyér Bakonybánk Duna 277 0,00 0,10 0,36 6 Eger-víz Nemes gulács Balaton 356 0,00 0,01 0,03 7 Egyesült Gyöngyös Kétújfálu Fekete-víz 430 0,00 0,13 0,30 8 Gyöngyös Jászárokszállás Tarna 298 0,00 0,21 0,70 9 III.sz főfolyás Laskod Lónyai-főcsat. 258 0,00 0,03 0,12 10 VII.sz. főfolyás Nyirpazony Lónyai-főcsat 389 0,00 0,02 0,05 11 Kálló főcsatorna Berettyóújfalu Berettyó 1201 0,00 0,06 0,05 12 Karasica Villány Duna 647 0,00 0,15 0,23 13 Kígyós Katymár Ferenc-csat. 661 0,00 0,01 0,02 14 Marcal Mórichida Rába 2633 0,00 1,33 0,51 15 Ronyva Sátoraljaújh. vízmű Bodrog 467 0,00 0,12 0,26 16 Tarna Verpelét Zagyva 574 0,00 0,24 0,42 17 Váh-víz Baracska alvég felv Duna 272 0,00 0,00 0,00 18 Zagyva Hatvan alsó Tisza 1222 0,00 0,23 0,19 19 Zala Zalabér Balaton 1176 0,00 1,24 1.05 Megjegyzés: Q m m* sokévi észlelési időszakra vonatkozóan meghatározott legkisebb vízhozam (mVs) Omink** - sokévi észlelési időszak évi legkisebb vízhozamainak közepes értéke (m 3/s) Imink***- sokévi észlelési időszak évi legkisebb fajlagos vízhozamainak közepes értéke (ls' km" 2) A kigyűjtött adatok alapján megállapítottuk, hogy a magyarországi kisvízfolyásokon (162633 km 2) lévő, vízhozammérést is végző 129 db vízrajzi észlelőállomás közül 60-nál időszakos jellegű a vízfolyás. Ebből 19 esetben 250 km 2-nél nagyobb vízgyüjtőjü az időszakos vízfolyás, 4 esetben pedig még 1000 km 2-nél is nagyobb vízgyüjtőjü. Ez utóbbiak: Zala 33
