A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Szitka Béláné–Téglási Attila: Az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. Borsodszirák I. sz. telep vízbázisának védelme talajvízdúsítással

AZ ÉSZAKMAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS VÍZMŰVEK ZRT. BORSODSZIRÁK I. SZ. TELEP VÍZBÁZISÁNAK VÉDELME TALAJVÍZDÚSÍTÁSSAL SZITKA BÉLÁNÉ, TÉGLÁSI ATTILA Érv Zrt. Technológiai és Környezetvédelmi Osztály Társaságunk az ÉRV Zrt. Észak-Magyarországon Heves, Nógrád és Borsod megyében végez közműszolgáltatást. Vízadóink kapacitása 126.000 m

3/d, mellyel közel 500.000 ember egészséges vízzel történő ellátását biztosítjuk. A 2005. évi víztermelésünk 47%-ában felszíni vízből nyertünk ivóvizet és további 20%ban a Borsodsziráki Vízművünkből, amely speciális a maga nemében, mivel a vízszolgáltatás talajvizes kutakból történik, de a talajvízdúsításhoz a Bódva folyó vizét használjuk. Vízműtörténet A Borsodszirák I. telep az egyik legrégebben működő"vízmüvünk. 1954-ben a Tokodi Mélyfúró Vállalat kivitelezésében létesítették az első 26 db, 8-11 m talpmélységű termelőkutat. A vízmű 12.000 mVnap víz termelésére készült, 1954. tavaszán kezdett vizet szolgáltatni, elsősorban a Borsodi Hőerőmű részére, annak kezelése illetve üzemeltetése mellett. A Borsodi Hőerőmű saját igényein kívül, kielégítette a többi üzemi létesítmény ivóvíz minőségű ipari, valamint a lakosság ivóvízigényét is. Az 1950-es években a borsodi kooperáció során, a fejlődő ipar szükségletei következtében várható vízellátási nehézségek céltudatos megszüntetése az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) irányításával kezdődött meg. Az OVF a lefolytatott vízfeltárások, a meglévő termelőtelepek és az annak idején becsült vízmérések alapján 1954. októberében megbízta Vízügyi Tervező Irodát, hogy a Mélyépítési Tervező Vállalat a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által végzett kutatási tanulmányok felhasználásával dolgozza ki a Borsodi Vízellátási Rendszer tervvázlatát. Az ország első regionális vízmüvének tervezése (BRV), építése tehát 1955-ben kezdődött, melynek létesítményei négy ütemben valósultak meg, melyből Borsodszirákon az I. és a IV. ütem hozott változást. A BRV I. ütemben - többek között - 1956-ban megépült Borsodszirák I. telepen a vas- és mangántalanító berendezés és néhány új termelőkút. Mivel a vízmű tervezett kapacitását szolgáltatni nem tudta, a BRV III. ütemben - üzemi kísérleteket követően - 1962-ben elkészült a talajvízdúsítás is. A 18 db dúsító medence 6 x 50 m alapterülettel és további 4 db termelőkút került kialakításra. A vízmű kapacitása ezzel 8000-10000 m'/napra nőtt. A vízbázis biztonságba helyezésének szükségessége A kormány az Európai Unióhoz tervezett csatlakozással összefüggésben, 1997-ben elindította a több évig tartó „Üzemelő, sérülékeny környezetű vízbázisok biztonságba helyezése" programot. A Borsodszirák I. telepen elvégzett diagnosztikai munkából kiderült, hogy a területen lévő szennyezés (későbbiekben részletezzük) talajvízdúsítás nélkül már elérte volna a vízmű kut217