A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZGAZDÁLKODÁS - Tóthné Seres Éva–Kovács Péter: A Cigánd-tiszakarádi árapasztó tározó területe talaj- és belvízhelyzetének értékelése

A szeszélyes vízjárás nagyon változatos üledék-transzportot és üledék-lerakódást eredményezett a Bodrogközben. A Bodrogközi táj természeti viszonyainak megfelelően a talajképző kőzetet szinte kivétel nélkül alluviális üledékek képezik. A talajvíz járását a Tisza partmenti sávjában a folyó vízjárása befolyásolja. A távolabbi, a tervezett tározótér részét képező területeken a talaj vízjárást a felfelé irányuló áramlások határozzák meg. A környező magasabb térszíneken beszivárgó csapadék az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területek felé irányuló mozgást végez. 5. A tározó üzemeltetése Az árvízi tározó főbb adatai: - Tározási szint: 99,00 mBf - Töltéskorona: 100,00 mBf - Térfogat: 94 millió m

3 - Vízfelület: 24,7 km

2 - Átlagos vízmélység: 3,8 m - Átlagos töltésmagasság: 4,50 m A tározó feltöltését és leürítését a Tisza 597+800 fkm (a jobb parti töltésének 48+130 tkm) szelvényébe tervezett hétnyílású zsilipes műtárgy biztosítja. A Cigándi-tározó az előrejelzések szerint 6-7 nap alatt tölthető fel. A tartózkodási idő 2-3 hétre tehető, ezután a leürítés 96,0 mBf szintig egy hónapot, a további teljes leürítés még egy, másfél hónapot vesz igénybe. A Tiszakarádi és a Ricsei szivattyútelep felé történő vízengedés és a szivattyúzás gyorsíthatja a folyamatot, így a leürítés teljes időtartama két hónap alat megtörténhet. A rendszeres vagy árasztásos tározáshoz szükséges víz az árapasztáshoz betervezett nagy kapacitású zsilipek szabályozott nyitásával jut be a tározótérbe és ott az igényeknek megfelelően kiépített vízszétosztó rendszer szolgálja ki a táj gazdálkodás igényeit. A tározótér mélyterületeinek elárasztása évente két időszakban: egy tavaszi-nyár eleji (03.20.-06.23.) és egy kora őszi (09.01.-10.31.) időszakban történhet. A két elárasztás között a tározótérbe beeresztett vízmennyiség beszivárgásra, továbberesztésre, illetve leeresztésre kerül. (ÖKO Rt., 2004.) 6. Vízrajzi észlelőhálózat A tározótér tervezett területén nincs hidrometeorológiai, felszíni és felszínalatti vízrajzi törzsállomás, de közvetlen környezetében több üzemi csapadékmérő állomás (Karcsa, Cigánd, Tiszakarád, Ricse) és törzshálózati figyelőkút található. A fígyelőkutak legfontosabb törzsadatait az 1. táblázatban, a kutakban az észlelés megkezdése óta előfordult legkisebb és legnagyobb vízszintadatokat, illetve ezek időpontjait pedig a 2. táblázatban foglaltuk össze. A Tisza vízjárását a FETIKÖVIZIG vízmércéinek adatsorai (Záhony, Dombrád, Tiszabercel) megfelelően jellemzik, míg a szivattyútelepeknél és zsilipeknél (Ricse, Gerecse) az EKÖVIZIG vízmércéinek adatsorára támaszkodhatunk. 142