A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Mátrai Ildikó–Váradi Zsolt–Fehér Gizella–Lakatos Gyula: Kísérlet a jó ökológiai állapot megállapítására egy védett gemenci holtmeder VKI szempontrendszere alapján végzett vizsgálatával

partján a hullámtéren helyezkedik el (2. ábra). Tulajdonképpen egy többtagú - mellékágból, holtágakból és fokokból álló - rendszer központi, tározóként működő egysége. A Duna természetes evolúciója során lefüzödött morotvató, amely a folyószabályozási munkálatok következtében gyakran kiszáradó vizes élőhellyé alakult. Ezért az 1998-2004 között végzett rehabilitációs beavatkozásokkal a vízforgalom újjáélesztését tervezték, a holtmeder vízmegtartó képességének valamint a többi elem vízszállításának javítását célzó műszaki beavatkozások segítségével (Szlávik és mtársai, 1995). A holtmeder vízháztartása a mindenkori dunai vízállás függvényében alakul, napjainkra medre jelentősen feliszapolódott, maximális vízfelülete nem éri el a 0,5 km

2 (Mátrai, 2006). A rehabilitációt megelőzően végzett mederfelvétel (Zsuffa és mtársai, 1993) geodéziai adatait felhasználva a tűztünk ki négy keresztszelvényt (2. ábra), melyek mintavételi pontjaiban 2003-2005 között a vegetációs perióduson belül havi rendszerességgel végeztünk vizsgálatokat. Keresztszelvényeink és mintavételi helyeink jól reprezentálták a holtmeder különböző mélységi viszonyait és eltérő vegetációtípusait. 2. ábra. A Nyéki-Holt-Duna vízrendszerében végzett beavatkozások (Szlávik és mtársai, 1995 alapján) valamint mintavételi helyeink elhelyezkedése. Vizsgálati módszerek A hidromorfológiai vizsgálatok keretében megismételtük a rehabilitáció előtti mederfelvélt a feliszapolódás mértékének megállapítása céljából valamint az összegyűjtött talajvízállás és vízállás (Zellei, 2003) adatsorokat értékeltük ki. Helyszíni méréseket és mintavételezéseket végeztünk kémiai és biológiai vizsgálatok céljára valamint üledékvizsgálatot, cönológiai felvételezéseket és vegetációtérképeket készítettünk. A vizsgált vízkémiai paramétereket úgy választottuk ki, hogy mind a víz sóháztartásáról, mind tápanyagtartalmáról információkhoz juthassunk és megismerjük az oxigénháztartás változásának jellemzőit is. Lehetőségünk volt néhány fém, köztük toxikus nehézfémek koncentrációinak meghatározására is. A vizsgálatok során a ma elfogadott és a környezetvédelmi gyakorlatban alkalmazott szabványos vizsgálati módszereket alkalmaztuk. 67