A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Csegény József: Felszíni és felszín alatti vizeink állapota

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA CSEGÉNY JÓZSEF Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés A VKI az EU vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya, amelynek előírásait minden tagállamnak végre kell hajtania. A Víz Keretirányelv célkitűzése az, hogy olyan keretet képezzen a - felszíni és felszín alatti - vizek védelmére, amely többek között a következőket foglalja magába: „megakadályozza a vízi ökoszisztémák és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák és vizes területek további romlását, védi és javítja azok állapotát " „előmozdítja a hasznosítható vízkészletek hosszú-távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználatot" - „biztosítja a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentését és megakadályozza további szennyezésüket" Összességében 2015-re kell elérni a felszíni vizek „jó" kémiai és ökológiai állapotát és a felszín alatti vizek „jó" mennyiségi és kémiai állapotát. 1. térkép. Duna vízgyűjtő A VKI előírásai szerint 2004 végéig el kellett végezni a vizek állapotának első közös értékelését a Duna vízgyűjtőjén (1. térkép) minden országnak és erről jelentést kellett készíteni és azt 2005. március 22-ig be kellett nyújtani az Európai Bizottsághoz (VKI 5.cikk jelentés). A határidőre elkészített értékelés tartalmazza a vizek állapotát jelentős mértékben befolyásoló emberi tevékenységeket és azoknak a víztesteknek az első kijelölését, amelyekre vonatkozóan későbbi határidőt kell kijelölni, vagy enyhébb környezeti célkitűzést kell megfogalmazni, illetve amelyeket nagy valószínűséggel erősen módosított víztestté kell nyilvánítani, mert nem 3