A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)
1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Dr. Konecsny Károly–Dr. László Ferenc–Liebe Pál: Vizsgálatok a magyarországi állandó és időszakos vízfolyás szakaszokkal kapcsolatban
Mivel a térkép az egész ország területére vonatkozó változatán csak nagy vonalakban lehet követni a vízfolyások jellegére vonatkozóan megjelenített információkat, a részletek megtekintésére példaként a Zempléni-hegység területén lévő vízfolyás szegmenseket mutatjuk be (5. ábra). A Zempléni-hegység területén és peremvidékén, állandó kisvízfolyások - a Tisza, Bodrog és Hernád folyók mellett - a Bényei-patak. Bors-patak, Csenkő-patak, Kovácsvágási-patak, Nyíri-patak, Tolcsva-patak (Bodrog vízgyűjtő), Fonyi-patak, Hideg-patak, Szerencs-patak, Takta-övcsatorna (Hernád-Sajó vízgyűjtő). Az állandó jellegűek mellett - a 95 db. 1 km 2-nél nagyobb vízgyüjtőjü vízfolyásból 80 db. időszakos jellegű. Ezek általában 10 knr-nél kisebb vízgyűjtővel rendelkeznek, de az esetek 11%-ban ennél nagyobb, 10-20 km : közötti vízgyűjtőterülettel rendelkező vízfolyásról van szó. A 10-15 knr közöttiek például, a Bora-patak, Mádi-patak, Hasdát-patak. A kevésbé csapadékos, alacsonyabb tengerszint feletti magasságú részeken vannak 20 knr-es területet meghaladó vízgyüjtőjü időszakos vízfolyások is, mint pl., a Vilmány-patak, Fürdő-patak, Gilip-patak. Érdekes, hogy az 5,5 km hosszú Hideg-patak állandó jellegű vízfolyás, de befogadója a 17,1 km hosszú Aranyos-patak időszakos, majd ennek befogadója a Szerencs-patak ismét állandó jellegű (5. ábra). Ezeknek az eltéréseknek komplex helyi természetföldrajzi-hidrológiai okai vannak. A jogszabály alkalmazása tekintetében fontos az, hogy a különböző jellegű vízfolyások milyen érzékenységű besorolású területen folynak át. Ezért a vízfolyás szegmensek ilyen 37 5. ábra. Állandó és időszakos vízfolyások a Zempléni-hegység térségében