A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Polgár Károly: Ivóvízminőség javítás helyzete a déldunántúlu régióban

léseket - vízellátó rendszereinek vízbázis adataitól kezdve (hidrogeológiai és földtani adatok, vízkémiai és geokémiai adatok, kutatási területek, stb.) a vízellátás létesítményeinek (víztermelő, vízszállító, víztisztító és vízelosztó létesítmények) összes statisztikai, engedélyes és műszaki adatán és információján keresztül megismerhettük a szolgáltatás teljes technikai, valamint termelési-fogyasztási hátterét. Felmérésre és összegzésre került a vízellátó rendszerek jogi, tulajdonosi és szervezeti háttere, aminek tisztánlátása a tapasztalatok alapján elengedhetetlen egy Európai Uniós pályázat benyújtását megelőzően. Létrehozásra került az összegyűjtött adatok alapján egy strukturált digitális adatbázis, amely - egymással kompatibilis formában - MS Access és Arcview térinformatikai programban olvad össze egy rendszerezett és lekérdezhető, valamint nem utolsó sorban tovább bővíthető és fejleszthető rendszerré. Az előzetes szakmai koncepció ezen ismeretek birtokában készült el. A feladat elvégzése során mindenki szót kapott, figyelembe véve az üzemeltetők és a szakmai szervezetek véleményét és a fejlesztési tervekben szereplő elképzeléseket. A koncepció elkészítésének célja nem a régió jövőbeni beruházásainak pénzügyi elemzése volt-arra csak a tervezési fázist követően lesz mód-, hanem az, hogy irányt mutasson a vízellátó rendszerek előzetes elemzése kapcsán a jövőben tervezési szándékkal munkálkodó mérnökök számára. A terület nagyfokú tagoltságának ellenére sok esetben vetődött fel térségi vízellátó rendszerek fejlesztési-létrehozási javaslata. Ennél sajnos sokkal kevesebb esetben merült fel új vízbázis létesítési vagy más vízadó beszürőzésére vonatkozó javaslat, ami egyrészt a vízbázisvédelmi célprogram stagnálásának, illetve egyéb környezeti-környezetvédelmi aspektusoknak tudható be. A legtöbb esetben a tisztítástechnológiai megoldás került előtérbe érthető módon, hiszen sok esetben a településeknek saját vízbázisa, kútjai vannak, ahol zömében már van valamilyen vízkezelő technológia, vagy alkalmas a vízműtelep annak telepítésére. A jelenlegi állapot továbbgondolásával több település távvezetékes összecsatolásával és központi víztisztító mü létrehozásával lehetett megoldást keresni. 3. Az ivóvízminőség-javító program végrehajtásának további feladatai A vízminőség-javító beruházások finanszírozása - 25 millió eurót meghaladó beruházási értékük következtében - a tervek szerint az EU Kohéziós Alap környezetvédelmi beruházásokat támogató kerete terhére benyújtott nyertes pályázat segítségével történhet. A Kohéziós Alap támogatási kérelem pályázati csomagjának tartalmaznia kell a Megvalósíthatósági Tanulmányokat, Költség - Haszon Elemzést, Környezeti Hatások vizsgálatát (hatásvizsgálat-köteles műszaki megoldások esetén a részletes környezeti hatásvizsgálatot és a környezetvédelmi engedélyt), a Pályázati Formanyomtatványt. Mindezt megelőzően el kell készíteni a II. ütemben szereplő települések ivóvízminőségjavító műszaki megoldások elvi vízjogi engedélyes tervdokumentációit, össze kell dolgozni az I. ütem dokumentációival és az elvi vízjogi engedélyeket be kell szerezni. Az ivóvízminőség-javító program megvalósításában kulcsfontosságú szereplő a fogyasztó, mivel az Európai Unió elvárása az, hogy a támogatott beruházás megtérüljön az élettartama alatt. A beruházás megvalósítását követően a szolgáltatás díjának olyan mértékű változása várható, hogy a díjból finanszírozható legyen a vízmű rendszerekben - támogatással megvalósított - üzemelő építmények, berendezések elavulását követően azok felújítása, vagy cseréje. 215