A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - IVÓVÍZELLÁTÁS - Polgár Károly: Ivóvízminőség javítás helyzete a déldunántúlu régióban

Vízszennyező anyagok és koncentrációjuk Teljesítési határidő: Baranya megye: Somogy megye: Tolna megye: Arzén 0.03-0.05 mg 1 2006. december 31. 9 db Bor < 1 mg/1 2006. december 31. 1 db Fluorul <1,5 mg1 2006. december 31. 1 db Nitiit < 0,5 mg/l 2006. december 31. 31 db 19 db 3 db Arzén 0,01-0,03 mg 1 2009. december 31 20 db 13 db 5 db Ammónium < 0,5 mg/l 2009. december 31 35 db 36 db 34 db Összesen: 97 db 68 db 42 db Vízminőségi problémák alapvető okai: Régen a vízfeltárást inkább mennyiségi oldalról biztosították, a ma releváns szennyező komponenseket nem mérték. Szerves és nem szerves szennyező anyagok jelenléte a vízadó rétegekben- természetes előfordulás, vagy szennyező emberi tevékenység következménye. Meglévő tisztítás technológia nem megfelelő hatásfokkal működik, -elavult (általában 8090-es években épültek. Metanull, Fermasicc, Irma, Vattenteknik). - Néhány esetben nincs tisztítási technológia a rendszerben. - Másodlagos szennyeződés az elosztóhálózatban. Túldimenzionált elosztó hálózatok, pangó vizek, rossz nyomásviszonyok. 2.3.1. ütem ismertetése A Projekt I. üteme: A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2003 év végén közbeszerzési eljárás keretében megbízta az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft-t., hogy a Kormányrendeletben 2006 dec. 25-ig kötelezett települések vonatkozásában készítse el az ivóvíz minőség javítását szolgáló megvalósíthatósági tanulmányt. Az I. ütemben elkészített tanulrrtány mindösszesen 62.945 főnyi lakosságot érint, ez Baranya megyében 36, Somogy megyében 7, Tolna megyében 17, azaz összesen 60 vízmürendszert jelent. Az érintett településekre, illetve vízmű rendszerekre elkészítette a vállalkozó az ivóvízminőség javítását célzó megvalósíthatósági tanulmányokat, valamint a hozzá kapcsolódó elvi vízjogi engedélyezési terveket. Alapvető célkitűzés volt, hogy amennyiben az érintett vízmű rendszer környékén van olyan elérhető vízbázis, amely által szolgáltatott víz minősége megfelel a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendeletben előírt határértéknek, abban az esetben az ehhez történő csatlakozás és a kistérségi vízellátás megoldása kerüljön preferálásra, a vízkezelés fejlesztése helyett. A tanulmánytervvel kapcsolatos konklúziók: A feladatkiírás és a közbeszerzési eljárás lefolytatásának elhúzódása miatt rendkívül rövid határidő állt rendelkezésre a tervek elkészítésére. Ezért a tervezést megalapozó adatok összegyűjtése nem kellő alapossággal és pontossággal lett végrehajtva. Ezáltal a javasolt megoldások sem tükrözik minden vízmű esetében az optimális megoldást. 213