A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése I. kötet (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS VÍZGAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV - Csegény József: Felszíni és felszín alatti vizeink állapota

A biológiai vízminősítés során 5 nagy csoportot vizsgáltak a szakemberek, melyek a következők voltak: - Makroinvertebráták - Fitoplankton - Fitobenthosz - Makrofiták - Halak A makrogerinctelen élőlények közül a következő taxonokat vizsgálták: Mollusca (Gastropoda, Bivalvia), Crustacea (Malacostraca), Hirudinea, Plecoptera, Ephemeroptera, Trichoptera, Odonata, Heteroptera, Coleoptera, Chironomida,01igochaeta . Az ECOSURV project során összegyűlt anyag a Mátra Múzeum gyűjteményébe kerül helyezésre (lehetővé téve a későbbi ellenőrzést). Az ökológiai felmérés során megfigyelt biológiai minőséggel kapcsolatos bizonytalanság fő forrásait az alábbi kategóriáknak megfelelően csoportosíthatjuk: - Mintavételi hibák (a természetes térbeli variáció). Minden egyes mintavételi helyen és víztestben heterogén mikrohabitatokat találhatunk. Ez annyit jelent, hogy a fajgazdagság és fajösszetétel változhat a minták között, még ugyanabban az időperiódusban is. - Minta feldolgozási hibák; A minták kiválogatása és a fajok azonosítása során egy új makroszkópos gerinctelen mintában bizonyos taxonok elkerülhetik a figyelmünket, vagy rosszul azonosítjuk azokat. Ennek eredményeként a környezeti arány értékeket (EQR) a taxonszám alapján alábecsülhetjük az adott helyen. - Természetes időbeni változatosság. Az adott területen előforduló taxonok száma természetes módon is változhat az időben. - A tavaszi mintavételezés előnye, hogy tekintettel a vízi gyomvegetáció alacsony borítottság értékére az üledék jól megfigyelhető . A fő hátránya pedig az, hogy sem a parti körülmények, sem a vízi növényzet még nem fejlődtek ki teljesen. 2.3. Magyarországi felszíni vizek kémiai állapota A kockázatos felszíni víztestek kijelölése három szennyezés típus figyelembevételével történt: - Szervesanyag (BOI

5) - Tápanyag (összes foszfor, összes szeretlen nitrogén) - Veszélyes anyagok (a VKI X. mellékletében szereplő elsőbbségi anyagok) A veszélyes anyag terhelés miatt kockázatos víztestek száma 201 db, a pontszerű források 26 db víztestet (13%), míg a diffúz szennyezőforrások 171 db víztestet (87 %) tesznek kockázatossá. A szervesanyag terhelés és a tápanyagterhelés szerint kockázatos víztestek összefoglalását az 2. táblázat tartalmazza. A víztestek kockázat besorolásához alkalmazott küszöbértékek alapját az MSZ 12749 jelű, „Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés " szabványból átvett „jó víz" és „tűrhető víz" határértékei képezik. 9