A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Tóthné Seres Éva, Kovács Péter, ÉKÖVIZIG: A Cigánd-Tiszakarádi árapasztó tározó területe talaj- és belvízhelyzetének értékelése

A szeszélyes vízjárás nagyon változatos üledék-transzportot és üledék-lerakódást eredményezett a Bodrogközben. A Bodrogközi táj természeti viszonyainak megfelelően a talajképző kőzetet szinte kivétel nélkül alluviális üledékek képezik. A talajvíz járását a Tisza partmenti sávjában a folyó vízjárása befolyásolja. A távolabbi, a tervezett tározótér részét képező területeken a talajvízjárást a felfelé irányuló áramlások határozzák meg. A környező magasabb térszíneken beszivárgó csapadék az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú területek felé irányuló mozgást végez. 5. A tározó üzemeltetése Az árvízi tározó főbb adatai: – Tározási szint: 99,00 mBf – Töltéskorona: 100,00 mBf – Térfogat: 94 millió m

3 – Vízfelület: 24,7 km

2 – Átlagos vízmélység: 3,8 m – Átlagos töltésmagasság: 4,50 m A tározó feltöltését és leürítését a Tisza 597+800 fkm (a jobb parti töltésének 48+130 tkm) szelvényébe tervezett hétnyílású zsilipes műtárgy biztosítja. A Cigándi-tározó az előrejelzések szerint 6-7 nap alatt tölthető fel. A tartózkodási idő 2-3 hétre tehető, ezután a leürítés 96,0 mBf szintig egy hónapot, a további teljes leürítés még egy, másfél hónapot vesz igénybe. A Tiszakarádi és a Ricsei szivattyútelep felé történő vízengedés és a szivattyúzás gyorsíthatja a folyamatot, így a leürítés teljes időtartama két hónap alatt megtörténhet. A rendszeres vagy árasztásos tározáshoz szükséges víz az árapasztáshoz betervezett nagy kapacitású zsilipek szabályozott nyitásával jut be a tározótérbe és ott az igényeknek megfelelően kiépített vízszétosztó rendszer szolgálja ki a tájgazdálkodás igényeit. A tározótér mélyterületeinek elárasztása évente két időszakban: egy tavaszi-nyár eleji (03.20.–06.23.) és egy kora őszi (09.01.–10.31.) időszakban történhet. A két elárasztás között a tározótérbe beeresztett vízmennyiség beszivárgásra, továbberesztésre, illetve leeresztésre kerül. (ÖKO Rt., 2004.) 6. Vízrajzi észlelőhálózat A tározótér tervezett területén nincs hidrometeorológiai, felszíni és felszínalatti vízrajzi törzsállomás, de közvetlen környezetében több üzemi csapadékmérő állomás (Karcsa, Cigánd, Tiszakarád, Ricse) és törzshálózati figyelőkút található. A figyelőkutak legfontosabb törzsadatait az 1. táblázatban, a kutakban az észlelés megkezdése óta előfordult legkisebb és legnagyobb vízszintadatokat, illetve ezek időpontjait pedig a 2. táblázatban foglaltuk össze. A Tisza vízjárását a FETIKÖVIZIG vízmércéinek adatsorai (Záhony, Dombrád, Tiszabercel) megfelelően jellemzik, míg a szivattyútelepeknél és zsilipeknél (Ricse, Gerecse) az ÉKÖVIZIG vízmércéinek adatsorára támaszkodhatunk. 5