A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

6. szekció: NAGY TAVAK VÍZGAZDÁLKODÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELME - Szilágyi Erzsébet, VITUKI Kht.: A kotrások hosszú távú hatása a Velencei-tó víz- és üledékminőségére

nem kotort területek üledéke minden komponensre, minden vizsgálati évben jól elkülönül, még a 2004-ben vizsgált területek üledékeinek vizsgálatakor is. – Az előbbi alpont alapján megállapítható, hogy a vízminőség javító kotrások hosszú távú hatása még most is érzékelhető, sőt a normált adatokból egyértelműen meghatározható. – A kotort területeken kisebb lett az üledék víztartalma, valamint a az eutrofizáció szempontjából fontos növényi tápanyagtartalma. – Az 1995-ös eredményeket dr. Dobolyi Elemér értékelte, aki az 1981-gyel megegyező mintavételi pontokon vett üledékminták eredményeit hasonlította össze (Dobolyi, 1995). Megállapítása szerint valamennyi vizsgált paraméter közül csupán az üledék összes foszfor tartalmában van szignifikáns különbség, ami mintegy 57%-os növekedést mutat a két vizsgált év eredményei között. A többi paraméternél a TKN, TOC, valamint a víztartalomnál nem mutatható ki szignifikáns növekedés. Dr. Dobolyi Elemér az értékelést koncentráció adatok alapján végezte. A két évben végzett mérési módszerek nem voltak azonosak, tehát ily módon az eredmények nehezen összehasonlíthatók. Az általunk alkalmazott normálással a módszerbeli különbségek eltűnnek, tehát a kapott eredmények összehasonlíthatóvá válnak. Az összehasonlítás eredményeit az 5. táblázat mutatja be. Megállapítható, hogy a két év eredményei között szignifikáns különbség van, amitől csak a TOC tartalom tér el. A beavatkozások idejétől távolodva nőtt az üledék nedvesség, foszfor, nitrogén, valamint az összes szerves szén tartalma. Ezt a módszert alkalmazva az összes foszfortartalom 16%-kal növekedett. A nitrogén tartalom növekedése a foszforéhoz képest nagyobb, mintegy 33%; – A foszfortartalom növekedése 1995–2004 között, a felszíni rétegben 25% volt, a teljes üledék vastagságban pedig 17% (Reskóné Nagy, 2004); – Minden vizsgált évre elvégeztem a területek minősítését, és megállapítottam, hogy bár nem minden évben ugyanazon a helyen és nem azonos módszerrel vettek mintát, mégis a jó minőségű üledékosztályba tartozó területek minden esetben a kotort területek voltak. A közepes üledékminőségű területek vagy a kotort, majd a nem kotort területek lettek, vagy ebbe az osztályba is a kotort területek tartoztak. A rossz üledékminőségű osztályba tartozó területek (egy eset kivételével, amikor is a legmagasabb pontszámú kotort terület, majd az összes többi nem kotort terület) természetes állapotban maradt területek voltak. Normált üledékadatok értékelése Hierarchikus Cluster-analízissel (CA) A komponensek évenkénti vizsgálatából megállapítható, hogy a kotort és a nem kotort területek közötti különbség kimutatható. A komponensek éves összevont értékeiből készített ábrák mindegyikén (kivétel az összes szerves széntartalom, ahol az 1982-es nem kotort területek átlagolt értékei a kotort területek közé tartoznak), a két terület közötti eltérés bizonyítható. A két terület éves normált értékeinek hierarchikus clusteranalíziséből levonható következtetés, hogy még 2004-ben is egyértelműen elkülönül a két terület (4. ábra). A nem kotort, valamint a kotort területek mindegyike egy csoportot alkot, tehát a tavon végzett műszaki beavatkozások hatására javult a kotort területek üledékminősége. 8