A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
6. szekció: NAGY TAVAK VÍZGAZDÁLKODÁSA ÉS KÖRNYEZETVÉDELME - Kravinszkaja Gabriella, KÖDU KÖVÍZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség, Pappné Urbán Judit, Varga György, VITUKI Kht.: Száraz és nedves időszakok hatása a Balaton 2000-2005. közötti vízháztartására
A Balaton párolgása A Balaton vízháztartási mérlegének kiadási oldalán sokévi átlagban a párolgás a legnagyobb súlyú tag. A tó átlagos párolgása 899 tómm/év. 8. ábra. A Balaton felületéről történő havi és évi párolgás átlagtól való eltérése (tómm) A tó 2000 és 2005 között tapasztalt vízháztartási szélsőségeihez – a havi és évi átlagértékektől való eltérések alapján – a párolgás járult hozzá legcsekélyebb mértékben (8. ábra). A vizsgált 6 éves időszakban két évben (2000 és 2003) fordult elő a sokévi átlagot számottevően (9–15%-kal) meghaladó évi párolgás. A 2000-ben számított 1033 tómm-es érték mintegy 4%-os meghaladási valószínűségnek felel meg. 2001-ben és 2002-ben az évi párolgás alig tért el a sokévi átlagtól, ugyanakkor 2004-ben és 2005-ben a párolgás évi összege jelentősen (12–13%-kal) a sokévi átlagnál alacsonyabb volt. A 2004. évi 778 tómm 96%-os meghaladási valószínűségi érték. A 2000 és 2003 közötti négy év közül három év során a párolgás évi összege meghaladta az átlagot. A négyéves, átlaghoz viszonyított párolgástöbblet 233 tómm volt, amely – eltérően a csapadéktól és a hozzáfolyástól – nem értékelhető szélsőségesnek, hiszen 1921 óta ennél magasabb négyéves párolgástöbbletek is előfordultak (pl. 1945–1948 között 412 tómm). A Balaton természetes vízkészlet-változása A természetes vízkészlet-változás a tó vízháztartását leíró integrált mutatószám. Számítása a csapadék (C), a hozzáfolyás (H) és a párolgás (P) ismeretében az alábbi egyenlet szerint történik. ΔK T = C + H -P A Balaton természetes vízkészlet-változásának sokévi (1921-2005) átlaga 600 tómm/év, a minimum -180 tómm 2003-ban, a maximum 2031 tómm 1965-ben fordult elő 7