A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Dr. Völgyesi István, VÖLGYESI Mérnökiroda Kft.: A Homokhátság felszínalatti vízháztartása - vízpótlási és visszatartási lehetőségek
A tározások hatékonyságát –csatornáknál és nagyobb tározóknál egyaránt – nem elsősorban a szivárgáshidraulikai viszonyok, hanem inkább a völgy geometriája határozza meg. A völgyek mélyvonalában és a mélyedésekben a duzzasztott felszíni vízterek is leszívhatják a talajvizet, ahogy az az alábbi ábrán látszik: 7. Összefoglalás – Vízpótlással a talajvíz átlagos szinten való tartása megoldható, de ehhez egy aszályos évben 350–400 millió m 3 víz betáplálására volna szükség. Ez jóval több, mint Budapest vízfogyasztása, és – mivel nagyobb területen kellene szétosztani – a költségei is sokkal magasabbak lennének. Ráadásul ezt a vizet a dombok tetejéig kellene emelni és ott kellene beszivárogtatni, hisz a talajvízszintet nem táplálhatjuk alulról. – A vízvisszatartás minden lehetősége megvalósításra érdemes a Homokhátságon. Mezőgazdasági és természetvédelmi jelentőségük nagy, lélektani és esztétikai hatásuk is fontos. Ebből a célból – csapadékos időben – lezárhatók a belvízcsatornák, de igazán hatékonyak a nagyobb területű tározók lennének. Mondhatni: vízvisszatartás minden áron! De milyen áron – kérdezik sokan. Miből töltjük majd fel például a tározókat? Való igaz, ezeket csak akkor lehet feltölteni, amikor sok a víz. 1999-ben például minden tározó feltöltődött volna, csakhogy akkor mindenki a belvizek levezetését követelte. És mi lesz a tározók területén most folyó mezőgazdasággal? Meg az esetleg ott lévő vizes élőhelyekkel? Az „ökológiai vízigény” felső határánál több víz ugyanúgy a védendő ökoszisztéma kipusztulását okozná, mint a kiszáradás! Látható, hogy nem csak hidrogeológiai kérdéseket kell megoldani a Homokhátság felszínalatti vízháztartásának rendezéséhez! 10