A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Szalai József, VITUKI Kht., Nagy György, ADUKÖVIZIG: Az utóbbi évtized időjárási eseményeinek hatása a talajvízszintek alakulására a Duna-Tisza közén

5. Összefoglalás Magyarország síkvidékein az elmúlt években, a 2000–2005. közötti időszakban szélsőséges időjárási eseményeknek lehettünk tanúi, amelyek hatása természetesen megmutatkozott a talajvízszintek alakulásában is. A 2000. és a 2003. évi talajvízszint-változások arra figyelmeztetnek, hogy a talajvízszint változása egyik érzékeny és integrált mutatója egy-egy körzet vagy táj, tájegység erő hidrometeorológiai és emberi hatások összességének. A Duna-Tisza köze területén mintegy 300 törzshálózati talajvízszint-észlelő kút adatait gyűjtik a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok. A rendelkezésre álló idősorok eltérő hosszúságúak: a legkorábbi, jelenleg is hozzáférhető adatok az 1930-as évektől állnak rendelkezésre. Az ekkoriban létesített, a mainál lényegesen kevesebb állomásból álló hálózat idősorainak túlnyomó többsége esetében a második világháború alatt s az azt követő 5-10 éves időszakban adathiány jellemző. A háborús kártételek felszámolása és a hálózat újjáépítése után az 1950-es évek elejétől kevesebb kútról, az ötvenes évek második felétől azonban a maihoz hasonló sűrűségű és térbeli eloszlású hálózatról vannak mérési adatok. A hosszúidejű adatsorokkal végzett analóg és numerikus vizsgálatok azt mutatták, hogy – egyes síkvidéki tájakon eltérő mértékben – de az évi csapadékösszeg és a sokévi csapadékátlag különbségének előjelhelyes összegzésével előállított integrált idősor és a talajvízállásidősorok szoros kapcsolatban állnak. A Duna-Tisza köze területéről választott példa azt is érzékelteti, hogy az utóbbi években megfigyelt trendszerű talajvízszint-csökkenésekhez hasonló folyamatok az elmúlt évtizedekben is előfordultak. A csapadékviszonyok és a talajvízkészlet csökkentésében ható tényezők kedvezőbbé válása (pl. réteg- és talajvíz-kitermelés csökkenése) esetén talajvízszintek emelkedése bekövetkezhet. A Duna-Tisza köze területén az egyes körzetekben lassan kialakuló, majd egyre markánsabban megjelenő talajvízszint-süllyedés először a havi talajvízállás-tájékoztató térképeknek köszönhetően volt felismerhető és bizonyítható. (Az eltérések viszonyítási időszaka az 1956–60. közötti időszak tárgyhavi középértéke volt.) A térség legmagasabb tengerszint feletti magasságú térszínein a talajvízszint-süllyedés már a hetvenes évek elején megkezdődött, majd kiterjedt a Hátság alacsonyabb tengerszint feletti magasságú körzeteire is. A süllyedések területi kiterjedése és a bekövetkezett változások mértéke a kilencvenes évek első harmadának végére érte el a maximumát. A folyamat lefékeződése, stagnálása, helyenként a korábbi trendjellegű folyamat „megfordulása” a kilencvenes évek közepén következett be. A visszatöltődés következtében kialakuló talajvízszint-emelkedés maximuma 1999–2000ben, az emlékezetes „belvizes” esztendők alatt következett be. A különösen aszályos 2000. évi nyár a kedvező folyamatot ismét megfordította s jellemzően a talajvízkészlet fogyatkozásának lehettünk tanúi országszerte. Az utóbbi két-három év csapadékosabb időjárása következtében jelentős területi különbségeket mutató talajvízszint-változás (emelkedés, süllyedés) következett be. 16