A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Dr. Nyers József, Pannon Hőerőmű Rt., Ötvös Károly, Ötvös és Társa Kft., Schaller Károly, Bányavagyon-hasznosító Kht. Mecseki Csoport, Várhegyiné Kiss Zsuzsanna, DDKÖVIZIG: A mecseki ércbányászat és felhagyásának vízföldtani hatásai
miatt a Kaszánya-patak, illetve a Baranya-csatorna vezeti el, valamint elméletileg nem zárható ki a vasasi bányaüzemen keresztül történő elszivárgás. A fejtési üregek helyenként az altárótól lényeges távolságban vannak, az átszivárgás – vagy áramlás – nyomás alatt fog történni, amihez megfelelő nyomásesés kell, azaz Béta-akna közelében a feltöltődés az altáró szint fölé várható. Kétségtelen viszont, hogy a vasasi átáramlás nyomáscsökkentő hatása is itt érvényesül legjobban, A fejtési szintek viszont Bétabányaüzemben voltak magasabban, itt is nyomás alatti szivárgással kell tehát számolni. Lényeges, hogy a feltöltődés magassága az altáró megcsapoló hatása ellenére elérheti a Kaszánya-patak mederszintjét, azaz a völgytalp szintjét. Ennek a felszínmozgások miatt van jelentősége. A Kossuth és III. aknai területek elszigetelt feltelése esetén valószínűsíthető a nyomásátadódás a mánfai vízbázis felé. A víznyerő területen a bányaműveletekhez legközelebb eső fúrásokban a miocén sekélytengeri rétegeket szűrőzték. A rétegek dőlése közel azonos a diszkordancia felülettel. Egy közeli kutat a triász anizuszi mészkőre képeztek ki. A triász rétegek a produktív összlet feküjében vannak, a bányában ezeket soha nem harántolták és a karsztvízzel való kapcsolatra soha semmilyen jel nem is utalt. A kapcsolat a vízbázis és a bányászat területe között nem bizonyított, de teljesen csak hosszabb idejű adatsorral lehet kizárni. Meg kell még említeni a vasasi bányatelektől D-re a hirdi vízbázist és a hosszúhetényi talajvizes vízbázist. A hirdi vízbázis sekély mélységű kútjait a pannon homok rétegekre képezték ki, de vízminőségi problémák miatt nem üzemeltetik. A bányászat erre a vízbázisra egyrészt a nagy távolság, másrészt a földtani körülmények miatt semmilyen hatással nincs. A hosszúhetényi vízbázis esetében a kapcsolat hiányát az bizonyítja, hogy a bányászat ideje alatt is üzemeltek a kutak, vízelvonó hatást nem lehetett kimutatni. Szászvár bányatelek A szászvári üzem bezárásakor a korábban a térségben felhagyott bányákkal szerzett tapasztalatokra lehetett támaszkodni. Ezek azt bizonyították, hogy a felhagyásoknak semmilyen hatása nem volt a térség vízkészleteire, illetve a hatások nem érintettek olyan területeket, amelyeknek vízgazdálkodási jelentősége lenne. Ez köszönhető annak is, hogy a bánya a lakott területektől és a vízbázisoktól távol egy meglehetősen jól elkülönült földtani szerkezeti egységben működött, amelynek csak rendkívül korlátozott kapcsolatai lehetnek más földtani formációk vízkészleteivel. (6) A KÜLSZÍNI LÉTESÍTMÉNYEK A legnagyobb méretű és hatású létesítmények a külfejtések: – Karolina külfejtés Pécsbányatelep – Vasas É-i és D-i külfejtés. A Karolina külfejtésben jelenleg egy tó alakult ki, amit több vízfajta is táplál, melyek mennyiségi elkülönítéséhez nincs elegendő adat. Összességük a korábbi vízemelési tapasztalatok alapján 2-3000 m 3 /d között ingadozik. Fő összetevőik a következők: – a külfejtés területére hulló csapadékból származó lefolyás, – rézsűben fakadó vizek, amelyek a talajvíz megcsapolásából származnak, 12
