A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Berényi Üveges István, DDKÖVIZIG, Kraft János, Magyar Geológiai Szolgálat: Hidrogeologiai vizsgálatok a KÖKA bükkösdi kőbányájában

A jelenlegi bánya későbbi fejlesztéséhez 1979-ben végeztek további részletesebb kutatásokat, melynek keretében közel raszteres kitűzést követően mélyültek a kutató fúrások (összesen 23 db fúrás a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1979-es jelentése szerint, a munka Tsz-a 77/1321). Az akkori fúrási adatok kiegészítésre kerültek geofizikai mérésekkel és lyukszelvényezésekkel is. A fúrások F előjellel lettek elkülönítve a korábbiaktól. Így már 28 db nagyátmérőjű és mészkövet is harántoló fúrás alapján megalapozottan lehetett a bányaterület későbbi bővítését előkészíteni. Utóbbi kutatás előkészítését jelentette a későbbi bányatelek fektetésnek is. Az FTV kutatása keretében telepített fúrások minden esetben a tervezett és a későbbiekben megállapított alaplap, vagyis + 165 m-es abszolút szint alatt lettek befejezve (a + 155 és 159 m Bf. szintek környékén, de egyik fúrás – az F 23 jelzésű - 220 m-es talpmélységével elérte a + 25,8 m-es abszolút szintet is), továbbá minden fúrásban harántolásra került a mészkő. A fúrások olyan távolságra és helyzetben mélyültek az akkor működő bányától, hogy általuk részletes megismerésre kerülhetett a fedőképződmények helyzete is, hiszen a bányászattal igénybevett mészkőtömeg déli részlete az északi sávhoz viszonyítva jóval fedettebb helyzetű. A kutató fúrásokban utólagosan végzett geofizikai vizsgálatok szerint a karsztvíz feletti zónában több 10 m-es hosszúságban kavernás szakaszokat lehet követni szinte minden fúrásban, de a + 165 m B.f. környéki vagy magasabb helyzetű vízszintekről vagy egyéb szivárgó vizekről nem tettek említést a korábbi kutatások során. A bükkösdi vízbázis a bányához igen közeli elhelyezkedésű. Így annak biztonságba helyezéséhez készített felvételezés és vizsgálatok során „Bükkösdi vízbázis diagnosztikai vizsgálata” c. Golder Associates (Magyarország) Kft. által készített értékelésben (DDVIZIG megbízása alapján) is foglalkoztak a területtel. (GA-55/99 számú zárójelentés) A diagnosztikai vizsgálat a karsztvízszint erősen ingadozó – esetenként jelentősen megemelkedő – helyzetét jelzi a területre. A vízszint maximálishoz közelítő mértékét olyan abszolút értékre helyezi, hogy a bányaudvaron időszakosan megjelenő víz nem a betáplálási zónához, hanem valójában a karsztvízzel teljesen kitöltött sávhoz tartozik, így a diagnosztikai vizsgálat értelmezése szerint annak időszakos nívóját jelenti a + 167 m Bf. szinten tapasztalható vízmegjelenés. Ennek ellenőrzése azonban nem történt meg, hiszen a bányaudvaron a vizesedett területen, vagy annak közvetlen közelében nem mélyült folyamatos észlelést biztosító fúrás. Így a vizesedési helyszín vizsgálata, továbbá az ok-okozati kapcsolat feltárása a későbbiekre maradt, bizonytalanná téve a bánya alaplapjának megfelelőségét. Alábbi táblázatos összesítés tartalmazza azon archív fúrások koordinátáit, melyeket alapadatként használtunk fel a terület jelenlegi hidrogeológiai viszonyainak értékeléséhez, hiszen a közelmúltban mélyített fúrások rétegsorát valamint azok eseti vízszintméréseit azokkal kellett összevetni. 3