A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Bánki Jenő, Csővári Mihály, Földing Gábor, MCSEK-ÖKO Zrt., Ötvös Károly, Ötvös és Társa Kft.: A felhagyott gyöngyösoroszi Zn-, Pb érc bányászati bányatérségek vízminőségének alakulása és geokémiai viszonyai

figyelembe vételével az egyes források részarányát a bányavíz teljes hozamában az alábbiak szerint adtuk meg: – Mélyszinti bányamező (400 m alatti térségek): 60% – Központi bányamező + 400 m-es szintek: 9,3% – Bányabérci mező: 10 % – Mátraszentimrei bányamező: 21,10% Tehát a mátraszentimrei bányatérségből származik az Altárón kijutó bányavíz mintegy 20%-a. 3.2. A fakadó víz minősége A kifolyó tisztítandó vízminőség tekintetében jelentős változás következett be. Ezt a változást mutatta a bányavíz 1989-95 közötti időszakban bekövetkezett jelentős mértékű vízminőség javulás: a szennyező anyag koncentrációja fokozatosan csökkent az eredő bányavízben, a víz pH-ja nőtt és elérte a pH~6 éket (4,6). A változás elsősorban a 400 m alatti szintekről felszínre kerülő vizet érinti, mivel az adott térségek víz alá kerültek, tehát az oxigén jelenlétében végbe menő folyamatok igen jelentős mértékben visszaszorultak. A kioldódó komponensek koncentrációját ennek alapján olyan értéknek prognosztizáltuk, amely az oxigénnel telített víz oxigén tartalmának (10 mg/l O

2

) a szulfidok és a pirit oxidációjára történő elreagálása során alakulhat ki. Feltételeztük továbbá, hogy a központi bányamezőben a szennyező anyag tartalma az elmúlt két évtizedben nem változott. Ezt a feltételezést annak alapján tettük, hogy a tapasztalatok szerint a magukra hagyott korábbi bányatérségekből hosszú időn keresztül szennyezett bányavíz jut ki. Feltételeztük továbbá, hogy a bányabérci víz minősége azonos a központi bányamező + 400 m-es szintjein fakadó víz minőségével. A fentiek alapján lehetővé vált a mátraszentimrei bányatérségben fakadó víz egyes fontos komponensei koncentrációjának (pH, Zn, Cd, As, Fe stb.) prognosztizálása. A fentiek figyelembe vételével kialakított modell alapján a mátraszentimrei bányamezőben kialakult vízminőséget a következő adatokkal jellemeztük: Zn- tartalom: 49 mg/l; Fe-tartalom: 192 mg/l; Cd-tartalom: ~180 μg/l, As-tartalom: ~500 μg/l; pH~5; Ha fenti adatokat összevetjük az eredő bányavíz összetételével láthatjuk, hogy a szennyezők döntő része (70–80%-a) a mátraszentimrei mezőből származik. 4. In-situ vizsgálatok A mátraszentimrei telérben lévő öregségi bányavizek minőségének megismerése céljából később lehetőség nyílt egy fúrás lemélyítésére, amely a felszíntől számított mintegy 340 méteres mélységben közvetlenül a +424 mBf (az Altáró szintje a telérben) szinten sikeresen bányatérségre lyukadt. 4