A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
5. szekció: FELSZÍNALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA - Bánki Jenő, Csővári Mihály, Földing Gábor, MCSEK-ÖKO Zrt., Ötvös Károly, Ötvös és Társa Kft.: A felhagyott gyöngyösoroszi Zn-, Pb érc bányászati bányatérségek vízminőségének alakulása és geokémiai viszonyai
A FELHAGYOTT GYÖNGYÖSOROSZI ZN-, PB ÉRC BÁNYÁSZATI BÁNYATÉRSÉGEK VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA ÉS GEOKÉMIAI VISZONYAI BÁNIK JENŐ 1 , CSŐVÁRI MIHÁLY 1 , FÖLDING GÁBOR 1 , ÖTVÖS KÁROLY 2 1 – MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. 2 – Ötvös és Társa Kft. Kulcsszavak: savas bányavíz, vízkezelés, bányabezárás, geokémiai-, vízföldtani modell, 1. Előzmények A középkori hagyományokkal rendelkező, de iparszerűen az 1950-es évektől gyöngyösoroszi térségében folytatott ólom-cinkérc bányászatot 1986-ban megszüntették, elrendelve a bánya tartós szüneteltetését. A bánya végleges bezárására azonban a mai napig nem került sor. A bánya jelenlegi szüneteltetése Műszaki Üzemi Terv alapján történik. A szüneteltetés csupán átmenetileg kezeli a végleges és teljes körű lezárással megoldandó feladatok egy részét, nevezetesen a bányából kifolyó savas, nehézfémekkel szennyezett víz tisztítását. A megszűntetést követő kezdeti állapotban a bányavíz kezelését az állami tulajdonban lévő Országos Érc és Ásványbányák privatizációja során alapított, az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Hidrotech Kft. végezte. 2003. novemberében a tulajdonos ÁPV Rt. a víztisztítást végző Hidrotech Kft.-t a MECSEKÉRC Rt.-be olvasztotta és a MECSEKÉRC Rt-t bízta meg a gyöngyösoroszi ércbánya végleges bezárási, valamint az ércbányászat teljes hatásterületére kiterjedő kármentesítési, tájrendezési és rekultivációs tevékenység elvégzését megalapozó tervezési és engedélyeztetési feladatokkal, majd ezt követően a konkrét kivitelezési munkák bonyolításával. Jelenleg a tulajdonos ÁPV Rt. döntése következtében a MECSEKÉRC Rt-ből 2004. október 1-jén kiválással létrejött MECSEK-ÖKO Rt. feladatává vált a teljes körű bányabezárási, rekultivációs tevékenység lebonyolítása. 2. A megoldandó probléma Az ércesedés két fő komponense, amelyre a bányászat is irányult, a Zn és az Pb. Miután szulfidos ércesedésről van szó, a fő ásványok szfalerit, kisebb részben wurtzit valamint a galenit. A Fe elsősorban a piritben, kisebb részben markazitban kalkopiritben és arzenopriritben jelent meg. A telérek meddőásványai a kvarc változatai és elsősorban a központi bányamezőben a kalcit voltak, de számos egyéb ásvány is kimutatásra került. A karbonát tartalom eloszlása a bányászat hatásainak környezetvédelmi megítélésében is jelentős. A gyöngyösoroszi ércesedési terület teléreinek hosszúsága általában 800-1000 m, vastagságuk 0,3-2,0 m (kivételes helyeken 6-7 m). Az érces területen megindult tervszerű bányászati tevékenység folyamán 31 telér vált ismertté, amelyeket 1955 és 1989 között termelték. A műveletek legalsó szintje a Károly-telérben kihajtott +100 mBf. szinti, a legmagasabb pontja a Mátraszentimrei akna 656 mBf.-i magasságban volt, ami azt jelenti, hogy a gyöngyösoroszi műveletek az ércelőfordulás 556 m mélységközét érintették. 1
