A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

4. szekció: BALNEOTECHNIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Pup Vilmos, Büki Gyógyfürdő Rt.: Vízgazdálkodás, környezetvédelem és energiagazdálkodás a Büki Gyógyfürdőben

VÍZGAZDÁLKODÁS, ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A BÜKI GYÓGYFÜRDŐBEN PUP VILMOS Büki Gyógyfürdő Rt. Kulcsszavak: idegenforgalom, hévíz, gyógyvíz, vízforgatás, víztisztítás, fajlagos vízfelhasználás, termál energiahasznosítás, zajhatások. Előzmények Világszerte tapasztalható tendencia az egészséges életmód felértékelődése, a gyógy- és termálturizmus iránti kereslet növekedése. Közép-Európa országainak az Európai Unióba történő belépése után, a határok lebontásával, kialakulóban van egy szlovén, osztrák, magyar és szlovák gyógy- és termálfürdőket magába foglaló nagy idegenforgalmi régió. Magyarországon is egyre nő az aktív, egészségükre tudatosan figyelő közepes- és magas jövedelmű rétegek igénye. A gyógy- és termálturizmus a hazai turisztika egyik, egyelőre még számos tartalékokkal rendelkező kincsesbányája. Hazánkban, az elkövetkező időszakban sajátos keresletnövelő tényező lesz az Európai Unió, ezáltal a gyógy- és termálfürdők vendégkörét az európai biztosítottak is igénybe vehetik. A magyar lakosság életszínvonalának emelkedésével az egészséges életmód igényével a belföldi kereslet is növekszik. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy 2000–2001. években a kereskedelmi szállásférőhelyek forgalmát, mint az egy vendégéjszakára jutó árbevételt, a szállodai kihasználtságokat legjobban a gyógy-turizmus növelte. „Minden kormánynak támogatnia kell azon kezdeményezéseket, melyek a hévízgyógyászat fejlesztése érdekében történnek, a létesítmények finanszírozásához történő hozzájárulással, a hévíz és ásványvíz készleteket ésszerű módon kitermelni, hogy a természetvédelmi törvények széleskörűen érvényesüljenek.”[1] „…a gyógyvizek átjárják tested és lelked megnyugtatják munkától és világtól elkínzott idegeid. A gyógyfürdők afféle nedves kolostorok, ahol zavartalanul átadhatod tested és lelked a józan és méltányos pihenésnek…” (Márai Sándor: Füves könyv) „Bük nagyközség Vas megye észak-nyugati részén az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál a Répce völgyében található, lakosainak száma 3213 fő. A település Szombathelytől és Sárvártól 27, Soprontól 57 km-re, míg a fővárostól 220 km-re helyezkedik el. Kialakulása az Árpád-házi királyok idejére vezethető vissza, Bük hivatalosan 1902-ben jött létre FelsőBük, Közép-Bük és Alsó-Bük összeépülésével. Közigazgatásilag a nagyközség része Bükfürdő üdülőterület, gyógyhely, ahol a gyógyfürdő, valamint a kereskedelmi szálláshelyek jelentős része és az összes szálloda található. Bük nagyközség a 17 települést magában foglaló Felső-Répcementi Településfejlesztési Társulás tagja. Térség- és vonzásközponti szerepéből fakadóan Csepreg várossal közösen látja el a kistérségi központra háruló feladatokat.” [2] 1