A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
4. szekció: BALNEOTECHNIKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - Koleszár Judit, ÉKÖVIZIG: A hévízkészletekkel való gazdálkodás aktuális problémái az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén
Az ÉKÖVÍZIG működési területe mintegy 10.290 km 2 , amely kiterjed Borsod-AbaújZemplén megye egészére, Heves megye nagy részére (egészen Hatvanig), valamint JászNagykun-Szolnok megyéből 4 településre. Az Észak-magyarországi régióban ezidáig 56 db olyan felszín alatti vízkivételi objektum létesült, amely hévizet tárt fel. A vízkivételi objektumok elhelyezkedését az 1. ábra mutatja be. A hévízkivételi létesítmény legtöbb esetben kút, ugyanakkor Miskolcon (pl.: Termál-forrás) és Egerben (pl.: Török fürdő forrása) termálvizet adó források is üzemelnek. 2. ábra. A hévízkutak létesítésének időbeli alakulása A hévízkutak legnagyobb arányban 1961-1970. között létesültek (2. ábra). A napjainkban működő hévízkutak eredeti célja sokszor nem a hévíz feltárása, hanem szénhidrogén-kutatás volt. A szénhidrogén-kutatás szempontjából meddőnek bizonyult, de hévizet feltáró furatokat több esetben víztermelő kúttá képezték ki. Például ebből az időszakból származik az egerszalóki De-42 jelű hévízkút, amely a demjéni olajmező egyik szerkezetkutató fúrásaként mélyült 1961-ben. Ebben az időszakban létesült kutak vízjogi engedélyezettsége általában évekig rendezetlen volt és a hasznosításuk, nem is beszélve a komplex hévíz-hasznosításról kifogásolni valót hagyott maga után. A hévízkutakat üzemeltetők részéről az elmúlt kb. 5 évben a hévízkivételek növelésének igénye tapasztalható, amely leginkább a termálfürdők fejlesztésével és a vendégforgalom növelésével hozható összefüggésbe. Az Igazgatóság területén a hévízkivétel 2005. évben már megközelítette a 7,4 millió m 3-t. Ugyanakkor nemcsak a már meglévő hévízkutak fokozott termeltetésének szándéka jelent meg, hanem az elmúlt években egyre több új hévízkút fúrásához kértek vízjogi létesítési engedélyt. Az új üzemeltetők által tervezett hévízkutakat (pl.: Bogács 2 db; Egerszalók 3 db, Miskolc-Tapolca 1 db) jellemzően már üzemelő hévízkutak közelében akarják létesíteni úgymond konkurenciát teremtve a már meglévő termálfürdőknek. Mindemellett hévízelőfordulás szempontjából eddig feltáratlan helyeken (Tiszabábolna, Györgytarló) is hévízkutak létesítését tervezik. Ennek oka leginkább az, hogy a települések bíznak abban, hogyha sikerül hévizet feltárni és termálfürdőt létesíteni, akkor fellendül a turizmus és ezáltal a lakosságnak több munkalehetőséget tudnak biztosítani. Mind a meglévő hévízkutakból való víztermelés növelése, mind pedig az új hévízkivételek esetében a hévízkészlet-gazdálkodás szempontjaira, a hévízbázisok védelmére nagy hangsúlyt kell helyezni. Bár a hévízkészletek megújuló energiaforrásnak tekinthetők, ugyanakkor a kialakulásokhoz (ún. megújulásokhoz) nagyon sok idő kell. Például az egerszalóki De-42/a jelű hévízkút vize a kormeghatározás szerint kb. 27.000 éves. Tehát alapvető szempont a túltermelés elkerülése, a hévízkészletekkel való takarékos gazdálkodás, hiszen azok nem tekinthetők kifogyhatatlan energiaforrásnak. 2