A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Vácz Sándor, FETIKÖVIZIG: Gondolatok a természetközeli vízrendezéséről. Természeközeli vízrendezés a Beregi belvízrendszerben

A Kisasszonyerdő és környezete A területegység határai : NY-on a Gelénes-Csaroda közút, É-on a Dédai-Mitz csatorna, K-en a Beregdaróc-Beregsurány közút, D-en a 47. sz. közút. Nyugatról tehát határos a Bockereki erdő-és környezetével Művelési ágak, védettség, területhasznosítás: a terület ≈ fele arányban erdő-rét-legelő, a többi szántó. Szinte teljes egészében tájvédelmi körzet része, benne olyan védett lápokkal, mint a Zsid, a Bábtava, a Nyíres és a Navad tavak. Mind a négy tó kutas vízpótlással rendelkezik. Szükséges beavatkozások és azok feladatai – Surányi (34. sz.) csatorna – A meglevő két duzzasztó acél elzáró szerkezetének felújítása. A zsilipek kialakítása nem vízzáró, a duzzasztott vizek lassan elfolynak. Felújítását az is indokolja, hogy magasabb vízszint is (vissza) tartható legyen – A Kisasszonyerdőtől É-ra levő terület – Társulati csatornákra elzárások készítése. Az elzárások feladata a szinte teljes egészében műveletlen, beerdősített, rekettyés területen a víz visszatartása, ezáltal a Kisasszonyerdő vízháztartásának a javítása – holtmeder rendszer – A holtmedrekben mederelzárásokkal a belvizek visszatartása. Cél a holtmedrekben minél több víz megtartása a mezőgazdálkodás –a holtmedrek közötti területeken mindenütt szántóföldi művelés folyik– sérelme nélkül. A 60–70-es években olyan elképzelések is voltak e holtágrendszerrel, hogy a Szipával összekötve a Szipa árapasztójaként is működött volna. Ez a holtágrendszer alkotta az un. GelénesBeregsurányi tározót, melynek hossza 18,95 km, tározóképessége ≈800 em3 két bögében. Amennyiben a Szipa Verkéből történő vízpótlása megoldódna, e korábbi elképzelés újra életképessé válhatna Barabás Tipedhegy (Kaszonyi hegy) és környéke A területegység határai : NY-on a Gelénes-Barabás közút, É-on és K-en az országhatár, D-en a Dédai-Mitz csatorna. D-ről tehát határos a Kisasszony erdő-és környezetével. Művelési ágak, védettség, területhasznosítás: a terület ≈ 70%-ban erdő-rét-legelő, a többi szántó. Szinte teljes egészében tájvédelmi körzet része, benne a kiemelten védett Tiped heggyel, mely természetvédelmi terület. A terület jelentős része állami tulajdonban van, valaha a Nyírmadai Állami Gazdaság üzemegysége volt, ahol intenzív szarvasmarhatartást folytattak A terület teljes mértékben vízrendezett, csatornákkal sűrűn szabdalt. Korábban intenzív gyepgazdálkodást folytattak itt, melyre alapult a szarvasmarhatartás. Jelenleg bérbe van adva, extenzív legelőként „működik”. Szükséges beavatkozások és azok feladatai – Vízvisszatartó műtárgyak építése A terület belvizei részben Barabás belterületét, részben a Dédai-Mitz és a KaszonyBótrágyi csatornát terhelik. A mai művelési mód szinte minden vizet elbír, így azok elfolyását az arra alkalmas helyeken meg kell akadályozni, a belterület mentesítését- 11