A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Rosza Péter, VIZITERV Consult Kft.: Dombvidéki tározók összevont kockázati tényezője

néven Kisterenyei-) és a Mátraverebélyi-tározó is a terveknek megfelelően megépült, a másik három tározó építése azonban elmaradt. A Mátraverebélyi kizárólag árvízvédelmi célú ún. „zöld” tározó, a Maconkai a tervek szerint szintén kizárólag árvízvédelmi célú volt, azonban megépítése után komplex hasznosítású tárózóként üzemel, a Tarján-patakinak pedig az árvízcsúcscsökkentésen túl vízminőség-szabályozási funkciója is van. A KDV-KÖVIZIG fejlesztési elképzeléseiben továbbra is szükségesnek tartja az elmaradt tározók közül kettő (a Csengőkúti és a Sámsonházi) megépítését, továbbá javasolja két további tározó létesítésének (a Szuha- és a Kazár-patakon) vizsgálatát. Az említett három nagy tározónak, a létesítésük óta levonult jelentősebb árvizek (1974. októberi, 1979. január-februári, 1999. júliusi, 2000. áprilisi árhullámok) alakításában, transzformálásban, az egyenkénti, vagy együttes hatása szerepet játszott. Az elmúlt évek árvizeinek levonulása során ezek a tározók – teljesítőképességüknek megfelelően – a védelmi rendszer aktív elemeiként funkcionáltak. A VIZSGÁLATBA BEVONT VÖLGYZÁRÓGÁTAK ISMERTETÉSE Vizsgálatainkhoz a fentebb említett három jelentős árvízcsúcscsökkentő tározót, valamint egy további, jelentős méretű, ivóvíz-hasznosítási célú tározót, a Hasznosi-tározót vontunk be. (A teljes vízgyűjtőt, és azon belül a tározók elhelyezkedését a mellékelt ábra mutatja.) Árvízcsúcscsökkentő tározók: Tarján-pataki-tározó A gát szelvénye: Tarján-patak 3+300 fkm, vízgyűjtő területe: 71,3 km

2 Maconkai-tározó A gát szelvénye: Zagyva 153+120 fkm, vízgyűjtő területe: 176,7 km

2 Mátraverebélyi-tározó A gát szelvénye: Zagyva 149+950 fkm, vízgyűjtő területe: 338,6 km

2 6