A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Márk László, Sindler Csaba, Tálos András, DDKÖVIZIG: Ős-Dráva program, víz az Ormánság fellendítéséért
pótlást jelentős mértékben csökkentette, az elmúlt harminc év folyamán mintegy 1,0 m-es medermélyülést okozott. – A tervezett vízpótlás egyszerű gravitációs kivezetéssel nem oldható meg a meder lemélyülése miatt, ugyanakkor a folyó jellege, az azokból fakadó ökológiai értékek a szükséges mértékű duzzasztást kizárják. Mindezen okok és körülmények azt támasztják alá, hogy az ormánsági vízpótlást szivattyús vízkivétellel kell megvalósítani. Vízpótló hálózat Az ormánsági vízpótló rendszer az előbbiekben említett szivattyús vízkivételre és a folyótól 5–10 kilométerre vezető Korcsina – Körcsönye – Fekete-víz gravitációs csatornarendszer kihasználására épül. Mivel a terület keleti, illetve észak-déli irányú lejtést mutat, ezt kihasználva a Drávából történő szivattyús vízkivétel helyéről a meglévő árokhálózat (Korcsina – Körcsönye – Feketevíz) felhasználásával és újak létesítésével a terület északi részén végigvezethető a drávai víz, majd az észak-déli terepesésnek megfelelően a teljes terület ellátható vízzel. A folyamatos működést a potonyin kívül további kettő „magas szintű” tározó biztosítaná, melyekből a vízpótló csatornahálózat minden részébe gravitációsan juthat el a víz. A Potonyitározót a Drávából, a Bogdásait és a Csányoszróit pedig a Körcsönye-csatornából lehetséges feltölteni három, megfelelő kapacitású szivattyútelep építésével. Az így kiemelt és csatornák által gravitációsan vezetett vízzel elláthatók az eutrofizálódó holt medrek, a vízhiány miatt felhagyott tavak, jelentős területek öntözhetővé válnak, a lesüllyedt talajvíz ismét emelkedik, és a terület vízháztartási viszonyai kedvezően befolyásolhatók. A vízgazdálkodási infrastruktúráját jelentő vízelosztó hálózat kialakításánál a következőket szükséges figyelembe venni: – a terület lehető legnagyobb részét egyenletesen behálózó nyomvonal kiválasztása, a meglévő árokhálózat felhasználásával; – nyomóvezeték építésének minimalizálása; – a vízpótló rendszerben a mértékadó vízhozam átvezetésénél a gazdaságossági optimum megkeresése, a belvíz-levezetési funkció egyidejű biztosítása mellett; – a közbülső tározási kapacitások ésszerű minimumra csökkentése; – a gravitációs vízkivételi lehetőség mind nagyobb területen való biztosítása; – az egész rendszernél a gazdasági optimum elérése; – a kettős működésűvé alakított csatornák és az egész rendszer a kárelhárítási igényeknek is feleljen meg, illetve a jelenlegi vízkár-elhárítási funkciókat semmiképpen se korlátozza. 5.2. Vízhasználat-fejlesztések A megfelelő vízellátás következtében lehetséges vízhasználat-fejlesztések a következő területeket érintik: – holtágak, tavak, vizes élőhelyek – öntözések – erdőterületek vízellátása 7