A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Vilmos, Hutter Sándor, Polgári Márta, Vigh Tamás: A kisvízfolyás rendezés mai keletű problematikája a Csinger patak (Ajka) példáján keresztül

állapotok álljanak elő. Ezt a célt szolgálják a betervezett gabion és Reno matrac elemek, a takaréküreges sejtidomkő és a KMZ burkolatok. További szempont volt, hogy ahol lehetséges, ott a karbantartó sáv – amely egyben az árvízi vízszállító meder is – sétaútként, pihenőként szolgáljon. A Csinger patak ártéri területei gyakorlatilag túlnyomóan a meder részére birtokolt területekre korlátozódnak. A tervezett állapotban kb.14,0-16,0 m szélességű területsáv az, amelyet a meder igénybe vesz. A mederkorrekcióra ott kerül sor, ahol a medertengely sugara jelenleg r≤20 m alatt van. Ez jónéhány telket érint, elsősorban a Dózsa György utca, Bartók Béla utca vonalában. A megbízó által szorgalmazott legfontosabb tervezési szempont az volt, hogy a vízfolyás partélei, illetve művelhetetlen depóniái által elfoglalt terület a vízfolyás jelenlegi kisajátítási határain belül maradjanak és ne kelljen a mederrendezéshez idegen tulajdonú birtoktesteket igénybe venni. Ennek a szigorú feltételnek a teljesítése esetenként szokatlan és költséges megoldást okozott. Ahol a meder partélei között – a jelenlegi kisajátítási határ szerint – kisebb volt a távolság, mint 9,40 m, ott a tervezett meder függőleges támfalakkal lett határolva és a fenék burkolattal lett kialakítva. A támfalak kővel töltött drótketrecekből (gabion), a fenékburkolatok Reno matracokból készülnek. Ezeken a helyeken nincs mód karbantartó sáv kialakítására, mivel a telkek a támfalig nyúlnak le, ezért a vízfolyásfenék van úgy kialakítva, hogy az karbantartó útként is szolgáljon. Ezt úgy lehet elérni, hogy az 1:5 hajlású meder középső 3,0 m széles sávjában a Reno matrac kőtöltése közé betont kell befolyatni. A támfalakkal határolt mederszakaszoknál a vízfolyás két oldalán lévő telekhatárokat (kerítések) 7,0 m távolságban (mint minimális méret) lehet megszabni, de az építés számára kb. 12,0 m széles sávokat kell biztosítani. Az így keletkező esetleges zöldkárt vállalni kell. A vízfolyás egyik neuralgikus szakasza az un. Börköskúti lakótelep menti rész, ahol a balparton illegális, de megtűrt kommunális hulladéklerakó létesült (5+109)-(5+298) km szelvények között. A meder tervezett kialakításához szükséges munkálatokat beterveztük, de ahhoz, hogy a meder távlatosan is megfelelő geometriai méretekkel állandósuljon, további hulladék elszállításra, vagy az egész hulladéklerakó felszámolására kell, hogy sor kerüljön. Várható, hogy a lakosság részéről ellenállás fog mutatkozni a mederkorrekció miatt. Mivel ezek a korrekciók ± előjelűek, a tervezés során – ahol lehet – kompenzálásra kell törekedni. Műtárgyak A keresztezési műtárgyak (hidak) közül csak az Ajka-Padragkút közút (1+786)-(1+872) km hídja van a Veszprém megyei Közútkezelő Kht. Kezelésében, míg a többi közúti híd Ajka Város Önkormányzatának kezelésében van. Az üzemi területen lévő hidak üzemi kezelésűek. Ajka város kezelésében lévő hidak közül kettőre készült hídvizsgálati dokumentáció. A 4+760 km szelvényben fekvő Csiger utcai közúti hídról (22. jelű) és a 14. jelű Csiger utcai közúti hídról (3+403 km szelvény). Mindkét híd –a dokumentációk tanúsága szerint– felújításra szorul. A többi hídról az Önkormányzat nem rendelkezik adatokkal. A hidak hidraulikai szempontból megfelelnek, mert a mértékadó Q

3%-os árvizeket 12 cmnél kisebb duzzasztással vezetik le. Jellemző, hogy a hidak szelvényében a meder általában feliszapolódó jellegű, ami a nyílásszélesség kelleténél nagyobb voltára utal. A vízfolyás számos közúti, vasúti híddal rendelkezik, amelyek szelvényei a Q

3%-os vizek átbocsátására alkalmasak. A hidaknál található mederbiztosítások közül néhány rongált állapotban van. Ezért ezeket, a hídpilléreket, hídlábakat KDT vasbeton mederlap burkolattal kell bevédeni. 8