A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Gyirán István, ADUKÖVIZIG: Természetközeli vízrendezés a Homokhátságon
A csatorna megépítése óta eltelt 35 év üzemelési tapasztalatai alapján a csatorna kialakításával kapcsolatos javaslatunk a következő: Amint fentebb is említettük, a csatorna Kolontó fölötti szakaszán normál körülmények között nincs vízszállítás, a 35 év alatt egyszer fordult elő, hogy szükségessé vált a tározók ürítése. A belvízcsatornák keresztmetszeti méreteit az eddigi gyakorlat szerint elsősorban hidraulikai szempontok határozták meg, ennek következtében lett általánosan elterjedt földmedrek esetén a trapézszelvény. A jelenlegi gyakorlat szerint komoly energiát fordítunk arra, hogy a természetes egyensúlyi állapottól távoli keresztmetszetet a különböző eróziós hatások ellenében rendszeresen ismétlődő kotrásokkal fenntartsuk. Az így kialakított mesterséges rézsűn nem tud megtelepedni a csatorna környezetére jellemző ökológiai struktúra, egyrészt a meredeksége, másrészt azért sem, mert a kialakuló humuszt az ismétlődő kotrásokkal újra és újra eltávolítjuk. Ennek következtében a csatorna még hosszabb üzemszünet idején is bizonyos mértékben idegen elemként jelenik meg a környezetében. Ezen kívül a csatornán való átközlekedés száraz állapotában is csak műtárgyon keresztül történhet, vagyis mesterségesen feldarabolja a környezetét. A fenti hátrányok kiküszöbölésére célszerűnek látszik átalakítani a csatorna mértani gondossággal szerkesztett keresztmetszetét úgy, hogy az hasonlítson inkább egy természetes kialakítású vápához, amely kb. 1:8, tehát gyalogosan és munkagéppel egyaránt könnyen járható rézsűvel csatlakozik a környező terephez. Az így kialakított csatorna száraz állapotában alig különbözik a környezetétől. A műveléséhez nem kell külön járóút, mert a fenntartógép a rézsűben közlekedhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fenntartása nem igényel speciális gépet – kotrót, rézsűkaszát –, hanem az a mezőgazdaságban egyébként is használatos gépekkel megoldható. Így a csatorna teljes területe – mint rét, legelő –, hasznosítható. Kotrásra gyakorlatilag nincs szükség, két irányba kifelé történő szántással vagy tárcsázással az eróziós hatások kompenzálhatók. 1 : 8 1 : 3 0,6 1,5/2 Minta-keresztszelvény Trapéz keresztmetszetű csatorna átalakítása vízvezető vápává Ezzel a megoldással elejét vehetjük a rézsűk elgazosodásának, a cserjék elburjánzásának, A meredek rézsűn többnyire csak igénytelen és haszontalan gazféleségek telepednek meg, míg a vápa lankás oldalán kaszálóhoz hasonló minőségű szénaféle termelhető. Ezért a szélesebb keresztmetszet nem jelenti azt, hogy nagyobb lenne a művelésből kivont terület. Ellenkezőleg, így gyakorlatilag a csatorna teljes, vagy csaknem teljes területe hasznosíthatóvá válna. Az átalakítással egyidejűleg megemeljük a fenékszintet 60 cm-rel. Ezáltal a talajvízbe való bemetszés és a pangó víz kialakulásának valószínűségét csökkentjük, és a 60 cm-es fedőréteg csökkentheti a talajvíz párolgását is, ami a Homokhátság ismert vízkészlet problémái miatt egyáltalán nem közömbös tényező. A fenékszint megemelése természetesen az üzemvízszint emelkedésével is jár, ami a III. övcsatorna érintett szakaszán jelenleg elméletileg 1,6 m körül alakul. Számítások szerint a 5