A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: A belterületi katasztrófák kialakulása és kezelése

síteni, majd olyan vízszintek alakulnak ki bennük, amelyek nem teszik lehető‍vé a baj esetén az érdemi tározást. Az elmúlt idő‍szakban számos ilyen problémával találkoztunk, amikor tehát az árvízcsúcs csökkentő‍ tározó nem, hogy nem állt üresen a folyamat kezdetén (ami az ideális lett volna), hanem olyan magas vízszint volt benne, hogy az árvízbő‍l érdemi tározásra és vissza­tartásra nem is kerülhetett sor (nem beszélve arról, amikor a nagy többletterhelés hatására a tározótöltés el is szakadt!). Az elkerülő‍ (árapasztó) medrek azt a cél szolgálják, hogy csak egy meghatározott vízhozam kerülhessen be a településre, az ennél nagyobb rész egy erre kiépített mederben kerülje el a települést. Nyilvánvaló, hogy ez döntő‍en helyi adottságokon múlik, hogy meg­valósítható-e. Ha igen, kétfajta probléma szokott lenni: az elkerülő‍ meder nincs jó állapotban, így ennek mentén alakulhatnak ki helyi vízkár problémák, vagy az eredeti meder nem kap elég vízhozamot, ezért ott vízminő‍ségi problémák keletkeznek. A lokalizáció, azaz a vízgyű‍jtő‍bő‍l érkező‍ felszíni lefolyás kizárása valamennyi település­nek alapvető‍ érdeke és bebizonyosodott, hogy nem csak hegy- és dombvidéki probléma, hanem síkvidéken is elő‍fordul. A megoldás, hogy megfelelő‍ helyeken, általában a település határán övcsatornákat, övárkokat, övgátakat, sáncokat kell létesíteni, az érkező‍ csapadékot fel kell fogni, és rendezetten kell továbbvezetni. Az ezekkel kapcsolatos fő‍ problémák a mű‍vek fenntartatlan, elhanyagolt állapota, feliszapolt volta, hiszen ezek a mű‍vek esetleg éveikig nem kapnak jelentő‍s terhelést, így senkinek sem fontosak. A belő‍lük való vízelvezetés általában a településen keresztül történik, tehát minden olyan probléma jelentkezik, amelyrő‍l a települé­sen átvezetett medrek esetében szóltam. Fontos kérdés ezeknél a mű‍veknél a hordalékfogás, illetve az összegyű‍lő‍ iszap rendszeres elszállítása. Sajnos elő‍fordult olyan eset is, hogy egy nagyobb vízhozam az összegyű‍lt iszapot „terítette rá” a településre, ahol így nagyobb kár keletkezett, mintha nem is lett volna védelmi rendszer. 4. A belterületi medrek és mű‍tárgyak kialakítása A belterületi medreket 2%-os, a mű‍tárgyakat 1 %-os valószínű‍ségű‍ vízhozamra kell kiépíteni. Ha elvégezzük a megfelelő‍ hidrológiai és hidraulikai számításokat, szélső‍séges esetekben igen nagy vízhozamok adódnak. Az ezekre történő‍ meder kiépítést sok esetben az gátolja, hogy nem áll erre rendelkezésre kellő‍ nagyságú közterület, azaz a magántulajdonú ingatlanok válnak gátjává annak, hogy ezeket az ingatlanokat meg lehessen védeni! A keresztező‍ mű‍tár­gyak nagy mérete pedig a mű‍tárgytulajdonosokat rettenti el, az átépítés nagy költsége miatt. Egy jellemző‍ példát bemutatva: egy jó évtizeddel ezelő‍tt a Csömöri patak rekonstrukciója során át kellet építeni a Budapest - Fót közötti út keresztező‍ mű‍tárgyát. A meglévő‍ helyzet feltárásánál arra derült fény, hogy a beépített mű‍tárgy 2 x 1 m átmérő‍jű‍ iker áteresz volt, és az egyik cső‍ teljesen (100%-osan) fel volt iszapolódva! A hidrológiai és hidraulikai számítások után az vált nyilvánvalóvá, hogy 12,5 m 2 átfolyási szelvényre van szükség (a meglévő‍ 1,57 m 2 helyett!), tehát nyolcszoros szelvénynövelésre került sor. A megoldás egy 4 m átmérő‍jű‍, körszelvényű‍ Tubosider szerkezet beépítése volt. A belterületi medrekben nagy jelentő‍ségük van a burkolatoknak. Az első‍dleges hatás a meder érdességének csökkentése, mert így kisebb szelvény is elég lehet adott vízhozam levezetésére vagy átvezetésére. Fontosak azonban az esztétikai, mederstabilitási és fenntartási szempontok is. Ne gondoljuk azonban azt, hogy a burkolt medret nem kell fenntartani. Első‍­sorban iszapolási feladatok adódnak, de fontos az esetenként megbomló burkolat gyors hely­reállítása is. Számos helyen függő‍leges mederoldalak kialakítása szükséges, így a partfalakat kell építeni. Azokon a szakaszokon, ahol a mederbő‍vítéshez nem áll rendelkezésre kellő‍ hely, 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom