A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)
3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Fehér Ferenc, VTOSZ: A belterületi katasztrófák kialakulása és kezelése
A BELTERÜLETI KATASZTRÓFÁK KIALAKULÁSA ÉS KEZELÉSE FEHÉR FERENC Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége 1. A belterületi vízrendezés sajátosságai A belterületi (települési) vízrendezésnek számos feladata van, amelyeket két fő csoportba lehet osztani. Az egyik részbe azok az események tartoznak, amelyek oka, eredete a belterületen van, ez gyakorlatilag a csapadékvíz elvezetése, a magas talajvízből eredő problémák kezelése kérdéskör köré csoportosítható. A települési vízrendezés másik fontos része a belterületet kívülről érő vízterhelések kezelése. Ilyen lehet az átfolyó patakok, csatornák rendezésének kérdése, de azoknak a vízterheléseknek a kezelése is, amelyek a vízgyűjtőre jutó csapadékból keletkezve felszíni vagy felszín alatti lefolyás formájában érik el a belterületet. Nagyon gyakran előfordul, hogy a két hatás összeadódik: jelentős csapadékterhelést kap a település, miközben a vízgyűjtőről is felszíni lefolyás érkezik. A belterületi vízrendezés főbb feladatait több tanulmányban összefoglaltam (Fehér, 2000., 2005., 2006.). Az előzőeknek megfelelő csoportosításban ezek a következők: a településen belül keletkező folyamatokból: – csapadékvíz összegyűjtése és rendezett elvezetése, – belterületi talajvíz problémák kezelése, – belterületi tavak, bányagödrök, kubikgödrök rendezése, – csapadékvíz hálózatok külterületi kapcsolatának kiépítése, a településen kívül keletkező folyamatokból: – a településen átfolyó patakok, csatornák rendezése, – a külterületről a belterület felé induló lefolyás kezelése (lokalizáció), – külterületi tározás, árvízcsúcs csökkentés, – megkerülő medrek kialakítása. Ebben a tanulmányban kizárólag azokkal a problémákkal foglalkozom, amelyek döntően külterületi folyamatokból indulnak el, de a belterületen katasztrófahelyzetek kialakulásához vezethetnek. 2. A belterületet keresztező kisvízfolyások problémái A belterületen átfolyó patak medre, ha az nem került külön kiépítésre vagy szabályozásra, magán viseli a külterületi medermorfológiai jegyeket. Ez azt jelenti, hogy a kisvízi és a középvízi meder kialakult, a nagyvízi (árvízi) meder azonban nincs elkülönülve. A magyarországi kisvízfolyásokra az év legnagyobb részében az a jellemző, hogy az alapvízhozam folyik bennük, ami a felszín alatti vízkészletből ered. Ennek a vízhozamnak nincs jelentős mederképző hatása, hiszen jellemzően l/s nagyságrendű. A közép-vízhozam esetében megindul a felszíni összegyülekezési folyamat és a m 3 /s nagyságrendű hozamnak már mederképző hatása van. A jól beágyazott patakmedrek ennek a vízhozamnak a hatására alakulnak ki. Ennek a vízhozam nagyságrendnek a településen való átvezetése általában nem okoz problémát. Számos helyen a közép-vízhozamhoz tartozó med- 1
