A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

3. szekció: KISVÍZFOLYÁSOK RENDEZÉSE – HELYI VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Burián Alajos, DDKÖVIZIG: A nemzetközi Dráva

A Dráva 178 fkm feletti szakaszán az úszó jelek kihelyezése csak külön igény alapján történik. Az elmúlt években kiadásra került a víziközlekedés és a hajózási tevékenység fejlődése és a nemzetközi közlekedési rendszerbe történő illesztése érdekében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, a hajózásra alkalmas természetes és mesterséges vizek víziúttá nyilvánításáról a 17/2002. (III. 17.) KöViM rendelet, valamint a víziközlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet. A rendeletben megfogalmazottak szerint a Dráva folyót a II. víziút osztályba sorolták, közlekedhet 500 t hordképessségű, 57 m hosszú, 7,5 m szélességű és 1,6 m merülésű magányos géphajó. A korábbi legkisebb hajózási vízszint helyett a rendeletben bevezették a hajózási kisvízszint (HKV) fogalmát. Az ehhez rendelt vízállás értékek maradtak. Barcson a HKV értéke + 40 cm, Drávaszabolcson + 110 cm. A magyar-horvát egyezmények korábban nem rendelkeztek a hajózhatósági tartósságról. A természetes vízállások átlagosan éves szinten 40–60% -os tartósságot biztosítanak. Azonban az új rendelet előírja a hajózhatósági napok számát 240 napban, ami 67%-os tartósságot jelent. Ma a Dráván mind személyszállítás, mind pedig áruszállítás egyaránt jellemző. Magyarországot érintően személyszállítás általában Drávaszabolcs és Barcs térségében történik a Dráva bemutatása céljából, mely az elmúlt időszakban dinamikusan fejlődött. Nem kis jelentőségű az utóbbi időben egyre jobban fellendülő víziturizmus őrtilosi, illetve bolhói indulással, melynek keretén belül kajakokkal és kenukkal egyre többen keresik fel a Dráva természeti értékeit. Továbbá érdemes kiemelni még a horgászati célú motorcsónak használatot, mely kizárólag a Dráva „kevésbé” védett, egyes szakaszain engedélyezett. Ez a tevékenység azonban a vízi élőhelyek mennél nagyobb zavartalanságának biztosítása érdekében a Nemzeti Park területén általában nem kívánatos. A Dráva egyes szakaszain előzetes engedélyezés mellett ilyen típusú tevékenység végezhető a 129,0–124, fkm, a 116,1–115,8 fkm, a 109,0–108,0 fkm és a 93,0–70,5 fkm között. A Dráván közlekednek még a határőrizeti szervek, valamint a KÖVÍZIG fenntartással és kitűzéssel foglalkozó vízi járművei is. Áruszállítás elsősorban Barcs térségében történik. A turizmus határon túli kiterjesztése érdekében a közeljövőben tervezik Drávaszabolcson egy un. vízi határátkelő megnyitását a 78 fkm-ben. Ezzel lehetővé válna a külön határnyitás kérelmezése nélkül történő határátkelés és hajózás Eszék, illetve a Duna nemzetközi víziút irányába. Igény merült fel a víziút nyugati turisták részéről történő használatára, melynek keretén belül hajóikkal a Dunán keresztül hajóznának Barcs, illetve a víziút állapotától függően a felsőbb szakaszokra is. Dráva vízrajzi-atlasz 1997-2006 Elkészült és kiadtuk az új Dráva vízrajzi-atlaszt. A korábbi, mely az 1966–1970. évi felmérések után 1972-ben került kiadásra, a folyó 0–237 fkm közötti szakaszok helyszínrajzait, kereszt- és völgyszelvényeit, hossz-szelvényét tartalmazta Gauss-Krüger vetületi rendszerben. Az új atlasz elkészítéséről az Állandó Magyar-Horvát Vízgazdálkodási Bizottság 1997-ben döntött a bizottsági ülésén, ahol is határozati pontban fogalmazták meg a munka szükségességét, s melyhez tartozott egy 11 pontból álló feladat leírás is. (8. ábra) A feladatmegosztás szerint a magyar és a horvát Fél az alábbiakat készítette el 50-50%-os teherviselés mellett: 1. A Dráva hordalékjárásának vizsgálata a múltbeli adatok alapján. (magyar Fél) 2. A mérési alappontok reambulálása. (magyar Fél) 9