A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Kató Csaba, FETIKÖVIZIG: FETIKÖVIZIG illetékességi területén működő szennyvíztisztító telepek üzemeltetési problémái

2. A szennyvíztisztító telepek kapacitásának felülvizsgálatának előzményei A 90-es évek elején a pályázati rendszer hibáiból adódóan nagy kiterjedésű szennyvízcsatorna rendszerek, alacsony kihasználtságú szennyvíztisztító telepek épültek meg. Az állami források hatékony felhasználását, az alacsony kihasználtság okait az Állami Számvevőszék 2004. évben vizsgálta. A vizsgálat részeként Intézkedési terv került kidolgozásra „A meglévő települési szennyvíztisztító telepek kapacitásának felülvizsgálatára és többszempontú meghatározására, a kihasználatlan telepek kihasználtságának növelésére” címmel. A felülvizsgálat célja, hogy az állami források a későbbiekben hasznosabban kerüljenek felhasználásra. Az országos szintű intézkedési terv úgy került kidolgozásra, hogy a területi jelentések elkészítését a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok végezzék. Igazgatóságunk a területi jelentések elkészítéséhez, a terhelési viszonyok meghatározásához, a kihasználtság – kihasználatlanság – túlterheltség meghatározásához a szennyvíztisztító telepeket üzemeltető szervezetek segítségét kérte. Az üzemeltető szervezetek az alábbi adatokat közölték: – FETI-KTVF által végzett hatósági ellenőrzések szennyvízvizsgálati adatait, – önkontroll vizsgálati adatokat, – BOI

5 eredményeket. Általánosságban megállapítható volt, hogy az illetékességi területünkön lévő szennyvíztisztító telepek 2005-ben még nem rendelkeztek a 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet szerinti vízjogi engedélyekkel és a 28/2004. (XII.25.) Kormányrendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekkel. BOI

5 vizsgálatokat [21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet] csak a nagyobb városi szennyvíztelepeken végezték. A kis szennyvíztisztító telepek (200–2000 m

3

/d közötti kapacitásúak) nem végeztek BOI

5 vizsgálatokat. Az üzemeltető szervezetek a kért adatszolgáltatást teljesítették. Tapasztalatainkat kétirányú információval: – adatszolgáltatással, és – helyszíni bejárás alapján szereztük be. Ezen információkat jelen tanulmány készítéséhez is felhasználtuk. 3. A csatornázottság, szennyvíztisztítás jelenlegi állapota a FETIKÖVIZIG illetékességi területén 3.1. Csatornázottság A 80-as évek elejéig a csatornák általában kör-, vagy tojásszelvényű tokos betoncsövekből készültek. A tisztítóaknák hagyományos vasbeton aknák voltak, nehéz öntöttvas fedlapokkal. A magas talajvizes területeken a csatornaépítésben már az azbeszt anyagú csatornákat alkalmazták vízzáró, gumigyűrűs csatlakozásokkal. Ekkor már alkalmazták a pörgetett technológiával készített betoncsöveket (SENTAB) a nagy átmérők esetén. A 90-es évektől kezdve épült meg a jelenleg üzemelő szennyvízcsatorna rendszereknek több mint 80%-a. Ekkor jelentek meg a piacon a PVC anyagú csövek. Jelenleg a megyében kizárólag műanyag csövekből épülnek a csatornahálózatok. A megyei települések döntő többségénél gravitációs rendszerű csatornahálózat valósult meg, kisebb hányadot képviselnek a nyomott rendszerek, illetve a két rendszer kombinációja. 2