A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

1. szekció: A VÍZ KERETIRÁNYELV VÉGREHAJTÁSA - Csapák Alex, ELTE-TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajz Tsz.: Nagykovácsi vízgazdálkodása - egy kérdőíves felmérés eredményei

NAGYKOVÁCSI VÍZGAZDÁLKODÁSA – EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI CSAPÁK ALEX Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Kulcsszavak: települési vízgazdálkodás, csapadékvíz-hasznosítás, ciszternák, kérdőíves felmérés Bevezető A települési vízgazdálkodás fejlődését általában országos, vagy térségi szinten vizsgálják – statisztikai adatokra támaszkodva. A települések egymással való összevetése során is a meglévő statisztikai adatokra szokás támaszkodni. A közvetlen lakossági adatfelvétel – kifejezetten a vízgazdálkodásra koncentrálva – nem jellemző. Munkámban én mégis egy ilyen, a lakossági kérdőívezésen alapuló települési vízgazdálkodás-vizsgálat eredményeit szeretném közölni. Remélem, dolgozatom bizonyítja, az ilyen „mikro” vizsgálatok is hasznos és újszerű információkkal gazdagíthatják a vízgazdálkodással foglalkozó irodalmat. A települési vízgazdálkodás A települési vízgazdálkodás feladata a települések belterületén lévő ingatlanok ivóvízzel való ellátása, a szennyvizek összegyűjtése és szakszerű elhelyezése, illetve a települések belterületén keletkező, a vizekkel kapcsolatos károk megelőzése, mérséklése. Az elmúlt években különlegesen nagy hangsúlyt kapott a vízgazdálkodás ezen ágazata. A Nemzeti Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program feladatai, az ivóvizekkel kapcsolatos uniós elvárások teljesítése, az egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események, mind a települési vízgazdálkodás feladatait szaporították. A helyi vízgazdálkodás arculatának, jellegének kialakítása szempontjából fontos a települési önkormányzat szerepe. A víziközművek az önkormányzatok tulajdonában vannak, és a településen múlik az, hogy kivel és milyen módon köt szerződést a rendszerek üzemeltetésére. A települések belterületi vízkárelhárítása is önkormányzati feladat, mely során kiemelkedő a polgármester szerepe, ő irányítja a védekezést, meghozza a legfontosabb döntéseket. A települési vízgazdálkodás sarkalatos pontja a lakosság hozzáállása, mozgósíthatósága is. Hiába szabályozza az önkormányzat rendeletekkel a csapadékelvezető árkok karbantartását, vagy tiltja meg a csapadékvíz közcsatorna-hálózatba vezetését, ha a lakosság ezt nem tartja be. Mind az önkormányzatok, mind a lakosság lehetőségeit korlátozza a forráshiány, de legalább akkora problémát jelent a hozzánemértés, az érdektelenség vagy ellenérdekeltség. A helyi vízgazdálkodás jellegének másik meghatározó tényezője a természetföldrajzi környezet. A helyi vízkészletek jellege, elérhetősége determinálja az ivóvízbeszerzés lehetőségeit, költségeit. A település szennyvízbefogadójának terhelhetősége, vízgyűjtőterületének érzékenysége meghatározza a szennyvízelvezető-rendszerek fejlesztését. A vízkárelhárítás feladatai pedig természetesen eltérőek egy domb- vagy hegyvidéki, illetve egy síkvidéki településen. 1