A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Galsi Tamás, Dr. Bancsiné Dr. Tóth Mária, Techno-víz Kft.: A mikroszkópos biológiai vizsgálatok szerepe és beépítése a vízművek minőségbiztosítási rendszerébe

Az ivóvízhálózat azon részein, ahol a vízáramlás sebességének csökkenése miatt a pangó víz jelleg dominál, jobban kedvez az élőbevonat kialakulásának. Itt nagyobb valószínűséggel tudnak elszaporodni a mikroszkópikus szervezetek. Több mintavételi pont mintázásával a mikroszkópos biológiailag kifogásolt területek kiszűrhetőek, így a hálózattisztító beavatkozások kimondottan a problémás területekre irányulhatnak. A magyar vízhálózatokra a jelenleg szolgáltatott ivóvízmennyiséghez viszonyítva a túlméretezettség jellemző, emiatt lassabb a víz áramlása illetve a víz kicserélődése egy adott vezetékszakaszban. Előfordul, hogy az egyik település vízművében előállított víz több napot tartózkodik a csőrendszerben, mire a vízműhöz tartozó másik településre elér. Az ipari tevékenységek mindinkább a víztakarékos irányba mozdulnak el, amelyek ugyancsak az előbbi problémakört gerjesztik tovább. Fontosnak tartjuk, hogy a mintavételek időpontjában a vízkezelő-víztisztító technológiákat ért változásokat (pl. bizonyos technológiai egységek karbantartása miatti üzemen kívül helyezése), illetve az utolsó mosatások, tisztítások időpontját is feljegyezzék a mintavételt végző kollégák, mert ezen háttérinformációk segítségével könnyebben megítélhető és jellemezhető a rendszer állapota. A lakossági panaszok és kezelésük a vízszolgáltatók fontos feladatai közé tartoznak. A vízszolgáltató a vízminőség állapotáért a szolgáltatási határpontig (pl.(fő)vízmérőóráig) felel. Az épületek, házak, lakások belső hálózatának hibái, karbantartása nem a vízszolgáltató feladata. Speciális esetként értékelhető, ha a fogyasztási helyen a mikroszkópos biológiai kifogásoltság a hálózatban lévő utószennyeződésre hajlamos vízre vezethető vissza. Ebben az esetben az ÁNTSZ dönti el a vízszolgáltató felelősségét. Éppen ezért a lakossági panaszokhoz kapcsolt vizsgálatoknál célszerű referenciamintát venni a lakásokat ellátó hálózatból. Laboratóriumunk vizsgálatai során olyan eset is előfordult, hogy egy lakótelepi épület szinte minden lakásából panasz érkezett sárgás-vöröses üledékre, és kellemtelen szagú vízre. A minták mikroszkópos biológiailag kifogásoltak voltak, de az épület mellett elhelyezkedő közkifolyóból vett minta megfelelőnek adódott. Ebben az esetben elmondhatjuk, hogy a probléma a lakótelepi épület belső vízellátó rendszerében volt. Ha már a vízműről a hálózatba betáplált víz is tartalmaz mikroszkópikusan kifogásoltságot okozó szervezeteket, akkor a hiba a vízkezelési-víztisztítási technológiában keresendő. Ilyenkor az egyes technológiai fázisok be- és kimeneti pontjait célszerű megvizsgálni. A különböző szűrők visszamosató vizének vizsgálata sok mindent elárul a tisztítandó víz biológiai állapotáról. Ha új berendezést szándékoznak beépíteni, akkor a beépítés illetve üzemelés előtt (ha lehetséges) célszerű annak kicsinyített másával modellvizsgálatokat végezni (pl. ultraszűrő, fertőtlenítő berendezés). A vízszolgáltatás egyik legkritikusabb pontja a fertőtlenítés. A fertőtlenítés folyamán csak olyan mennyiségű fertőtlenítőszert szabad használni, mely a mikrobiológiai és mikroszkópos biológiai biztonság megteremtéséhez feltétlenül szükséges. Hogyha a fertőtlenítőszer dózist a közegészségügyi szempontból biztonságos ivóvízellátás érdekében növeljük, akkor fertőtlenítési melléktermékek keletkezhetnek, melyek egy része bizonyított, hogy közegészségügyi szempontból kifogásolható. Elmondhatjuk, hogy a számos fertőtlenítőszer közül egyedül a klórvegyületek vízbe adagolásával érhető el mikrobiológiai biztonság a távoli pontokon. Az egyre inkább elterjedő ózonizálással és UV-kezeléssel csak a betáplált víz minősége állítható be (lokális megoldások), a klórvegyületeket (főleg nagyobb hálózatok esetében) jelenleg nem tudjuk mással kiváltani. Ezért a problémakör nagy kérdése: mikroszkópikus szervezetek vagy trihalogénmetán legyen-e az ivóvízben? A fertőtlenítés problematikáját a fonálférgek (Nematoda) példáján keresztül elemezzük. A fonálférgek (3. ábra) egyszerű testfelépítésű, nem szelvényezett, hengeres, keresztmetszetben kör alakú szervezetek. Bőrizomtömlőjuk csak hosszanti izomelemekből áll, emiatt mozgásuk 4