A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Galsi Tamás, Dr. Bancsiné Dr. Tóth Mária, Techno-víz Kft.: A mikroszkópos biológiai vizsgálatok szerepe és beépítése a vízművek minőségbiztosítási rendszerébe

A MIKROSZKÓPOS BIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK SZEREPE ÉS BEÉPÍTÉSE AZ IVÓVÍZTERMELÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉBE GALSI TAMÁS, DR. BANCSINÉ DR. TÓTH MÁRIA Techno-Víz Kft. Kulcsszavak: mikroszkópos biológia, ivóvíztisztítás, fertőtlenítés A víz az ember számára nélkülözhetetlen elem. Fontossága elsősorban a közvetlen személyi fogyasztásnál érzékelhető, amikor ivóvízként és táplálékkal együtt fogyasztjuk, főzéshez, mosáshoz, tisztálkodáshoz használjuk. Ezen igény kielégítésére közműves ivóvízellátó rendszerek alakultak ki, mely során az ember a vízbázisokból vizet termel ki, amelyet (ha szükséges) tisztítási technológiáknak vet alá annak érdekében, hogy az emberi fogyasztásra alkalmassá váljon. A közműves ivóvízellátó rendszerek üzemeltetőinek megfelelő minőségű ivóvizet kell előállítaniuk. Az ivóvízzel szemben támasztott követelményeket a 201/2001 (X.25.) és a 47/2005. (III.11.) Korm. rendeletek határozzák meg, melyek a minőségi követelményeken túl az ellenőrzés rendjét is tartalmazzák. A rendeletek kimondják, hogy a víz akkor felel meg az ivóvíz minőségnek, ha nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet. Az ivóvizeket többféle szempontból vizsgáljuk: kémiai, bakteriológiai, toxikológiai, mikroszkópos biológiai, stb. A mikroszkópos biológiai vizsgálatok célja az ivóvízben előforduló, mikroszkóp segítségével azonosítható szervezetek által történő vízminősítés. Rendszeresen kell végezni mikroszkópos biológiai vizsgálatokat felszíni vízből előállított víz, sérülékeny vízbázisból nyert vizek, a külön jogszabályban meghatározott karszt-, talaj-, és partiszűrésű vízbázisokból származó vizek, valamint utószennyeződésre hajlamos (pl. >20 °C, sok ammóniumion – >0,5 mg/l, szerves anyag – >5,0 mg/l KOIps) vizek esetén. A hálózati rendszert ért szennyezés vagy szennyezés gyanúja (pl. csőtörés), illetve a hálózatot érintő beavatkozások (pl. új csőszakaszok használatba vétele, hálózatmosatás) esetén a probléma megszűnéséig soron kívül vizsgálni kell. A vizsgálandó mikroszkópos biológiai paramétereket a 201/2001. (X.25.) és a 47/2005. (III.11.) rendeletek „E” táblázata (1. ábra), a minták feldolgozásának módját pedig az MSZ 448/36-1985 szabvány tartalmazza. A vizsgálandó paramétereket és határértékeiket 1 literre vonatkozóan határozták meg. A vizsgált mintában előforduló élőlényeket a táblázat meghatározott csoportjába írjuk be. Ha az ivóvíz a fent említett rendeletek 1.sz. mellékletének A) részében meghatározott határértékeknek megfelel, de az E) részében előírt valamely határértéknek nem felel meg, akkor a vizsgált vizet mikroszkópos biológiai szempontból kifogásoltnak kell tekinteni. A mikroszkópos biológiai kifogásoltság ellenére a víz fogyasztható, a kifogásoltság állapota üzemellenőrzésre és minőségjavító beavatkozásra szolgál. A víz ihatóságának eldöntése az ÁNTSZ jogköre, az akkreditált laboratóriumok csak a vizsgált minták minőségét értékelhetik a rendeletek és szabványok alapján. 1