A Magyar Hidrológiai Társaság XXIV. Országos Vándorgyűlése (Pécs, 2006. július 5-6.)

2. szekció: A VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE - Csicsák József, Földing Gábor, MECSEKÉRC ZRT.: Az uránércbányászat okozta környezeti károk felszámolása különös tekintettel a vízbázisok védelme szempontjából

6. Hidrogeológiai monitoring A mecseki uránipar környezetellenőrzési rendszere egyidős az urániparral. E tekintetben megelőzte a kor gyakorlatát és tartalmában, színvonalában is kiemelkedő helyet foglal el a magyar gyakorlatban. A monitoring rendszer eredményeinek a felhasználásával, kiegészítve egyéb vizsgálatokkal, több hatástanulmány készült, amelyek tükrében ismertté váltak az uránipar főbb környezeti hatásai, az abból adódó kockázati tényezők és a főbb rekultivációs feladatok. A rekultivációs tevékenységhez kapcsolódó környezetellenőrzési feladatokat a 227928/1998 sz. környezetvédelmi engedély átfogóan szabályozza. A feladatok végrehajtásához egységes szemlélettel kialakított monitoring rendszer szükséges, amelynek nyomon kell követnie az uránbányászat miatt zajló folyamatokat, a rekultivációs tevékenység hatásait, a rekultiváció befejezése utáni hosszú távú folyamatokat valamint alkalmasnak kell lennie előrejelzésre, hogy időben be lehessen avatkozni, ha a folyamatok a vártnál kedvezőtlenebb irányba haladnának. A monitoring tevékenységet a hatóságok által jóváhagyott éves tervek alapján végzik, ez mérési eredményeket éves jelentésben értékelik, amelyek jóváhagyásra be kell nyújtani az illetékes hatóságok részére. 6.1. Hidrogeológiai, vízkémiai monitoring rendszer és mérési metodika Történeti áttekintés A monitoring rendszer az 1950-es évek elején, az uránérckutatással egyidőben létesült, annak szerves része volt. A felderítő kutatási szakaszban feltérképezték a területen található fakadó vizeket, a felszíni vízfolyásokat és az ásott kutakat, meghatározták a vizek radioelem tartalmát. A bányászat kezdeti szakaszában a tevékenység kiegészült a bányanyitáshoz feltétlenül szükséges hidrológiai és hidraulikai adatok gyűjtésével. A bányászat kiteljesedő szakaszában alakult ki a teljes tevékenységi kör, amely a terjeszkedő bányamezők tervezéséhez szükséges hidrogeológiai adatok megállapítását (elsősorban a kutatófúrások vizsgálatai alapján), a bányából fakadó, a bányákat elhagyó, a bányászat területét elhagyó felszíni, majd a felszín alatti vizek ellenőrző vizsgálatát jelentette. A vizsgálatok mennyisége és módja az igényeknek megfelelően változott. Nőtt a fúrások száma, módosították a korábbi fúrásokat, ezek következtében több, pontosabb információhoz jutottak. A vizsgálatok célja, szakmai tartalma A monitoring rendszer célja az ércbányászat időszakában vizsgálni a perm-triász repedés-vizes rendszerben bekövetkezett vízelvonás következményeit, továbbá az uránipar hatását a felszíni és a felszín alatti vizek minőségére és mennyiségére. A bányászat megszűnte után (jelenlegi állapot) fenti cél kis mértékben módosult, hiszen a bányaüzemek területén kialakított monitoring rendszer a víztermelés leállítása, a bányaterület felhagyása következtében megindult vízfeltelés hatásának figyelésére szolgál elsősorban. A monitoring rendszer fúrásai tehát a bányaüzemek feltelésének vizsgálatára a két részre oszthatók: 1. Közvetlenül – bányaüregre fúrt fúrások felhasználásával – a bányaüregekben történő vízfeltelés szintjének nyomon követése. 15